"Csak egy tárgy lehet közös tulajdon. a meglátás a felébredés mindig egyéni - nem lehet közös. 
Ezt neked, önmagadnak kell felfedezned.A meglátást nem lehet tanítani, legfeljebb utalni lehet rá. Az ébredésre nincs bizonyíték.Az nem kézzelfogható, nem látható. Annak, aki felfedező útra indul, ezzel a paradoxonnal számolnia kell.Mindenki magyarázatokat vár, mindenki választ vár, de a felébredést nem lehet megmagyarázni és a kérdésekre nincs válasz.
A madár repülése nem hagy nyomot maga után az égen - azt nem lehet nyomon követni.

http://www.szabadonebredok.hu/hamis-tanitok-almesterek-ismervei/

Higyjétek el, tudom, hogy nem tudok! Higyjétek el, hogy látom, hogy nem tudtok! Mély alázattal fordulok felétek, bár ez sokszor  nem is látszik, számomra egy a fontos, hogy megtörjem azt a vonalat amely rossz irányba vezet titeket! Erre tettem fel az életemet! Milyen egy mester?

Nos?

Ahány példát mutattok, mind mind más és más. Az egyik láncdohányos volt, a másik elevenen sorvadt el, a harmadik luxusban tobzódott (és titkolta), a negyedik dühromaokat kapott, és örjöngött.

Én-meg-határozás

Ki vagyok én? Kérdés, ami sokakat foglalkoztat. Valószínűleg benned is felmerült már, talán nem csak felmerült, de keresed is rá a választ, ami talán nem is olyan egyszerű dolog. Információ a témában van bőven, könyvek, internetes oldalak tömkelege foglalkozik a felvetés „szakszerű“ megválaszolásával.

Az ember alapvető tulajdonságai közé tartozik az önmeghatározás. Így vagy úgy,  szükségét érzi  önmagát valahová besorolni , így keres választ az élet kérdéseire, mint:  mit is keresek itt a Földön(?), mi az életem célja(?), ki vagyok én(?), stb.

A szegénylegény próbatétele

Emlékszel arra a mesére, amikor a szegénylegény elindul a világba szerencsét próbálni? Hátára veszi a tarisznyáját, benne a hamuban sült pogácsával és útra kel. Útközben találkozik a boszorkánnyal, akihez elszegődik szolgának. Azt mondja neki a boszorkány: “Nálam 3 nap egy esztendő fiam. Beköltözhetsz a viskómba és kapsz elemózsiát. De minden nap kapsz egy feladatot, amit végre kell hajtanod. Ha teljesíted a három próbatételt, akkor megkapod a jutalmadat.

Kedves  TESTVÉREM!

Mit ér a buddhaság, ha melletted ezrek alszanak? Mért vagy látó, ha nem osztod meg a vakkal amit látsz? Miért kérted a világosságot, és a megszabadulást, ha azt megtartod magadnak? A világ veled kezdődik! ÉS VELED IS ÉR VÉGET! Tetszik amit látsz? Vagy nem is érdekel? Úgy gondolod, hogy azért kaptad a tudás hatalmát, hogy önzően eltitkoljad? Vagy azért, hogy segíts a rászorulókon, de legfőképp a jövő nemzedékein? GONDOLKOZZ EL EZEN, NAĢYON SZÉPEN KÉRLEK!

Csak erős idegzetűeknek!

/Egy kis löket a szemléletvåltåshoz./

https://www.youtube.com/watch?v=lXiOdZVlp98&feature=youtube_gdata_player

"Amíg nem tudsz hozzáférni a most erejéhez, addig minden
érzelmi fájdalmad, amit csak átélsz, részben tovább él
benned. Egybeolvad a múltban fölgyülemlett, már benned lévő
fájdalommal, s betelepszik elmédbe és testedbe. Ez
természetesen a gyermekként elszenvedett fájdalmaidra is
vonatkozik, amiket annak a világnak a tudattalansága
okozott, amelybe beleszülettél. Ez a fölgyülemlett fájdalom
negatív energiamező, amely elfoglalja testedet és elmédet.

"Amíg az őrizetlen elme  irányítja az életedet, addig a
fájdalom generálódása elkerülhetetlen.  A most létrehozott
fájdalmad mindig az el nem fogadásnak valamilyen formája,
valamilyen tudattalan ellenállás azzal szemben, ami van.
 A gondolat szintjén az ellenállás az ítélkezés valamilyen
formája. 
Az érzelmek szintjén az ellenállás a negativitás valamilyen
formája.
 A fájdalom intenzitása a jelen pillanattal szemben
kialakult ellenállás mértékétől függ, az pedig attól, hogy
mennyire azonosulsz az elméddel. Az elme törekvése mindig a
most elutasítására, és a mostból való elszökésre irányul.