Ilyen nincs és mégis van!

Feltétlenül olvasd el, szinte hihetetlen.

Sajtószolgálatunk tizennégy évvel ezelõtt közölte Dr. Balogh Sándornak egy tanulmányát, amely felvetette, hogy az Újvilág, azaz Amerika  nevét tulajdonképpen Szent István fiáról, Szent Imre hercegrõl kapta. Amint látni fogjuk, mára a felvetés teljes bizonyítást nyert. Slíz Judit, az eucharistikuskongresszus.hu szerkesztõjének jóvoltából alább közöljük Dr. Balogh Sándor írásának bizonyító részét, Dr.

A gondolkodás új útja

A betegség a gyógyulás lehetősége

Lássuk, valójában mi is a betegség?

Egy negatív tapasztalat, egy kellemetlen esemény, személyiségünk elfogadhatatlan része. Kezdetben tagadjuk meglétét, mert nem vagyunk elég rátermettek, hogy teljesen megbirkózzunk vele. Betegségünket takargatjuk mások és önmagunk előtt is. Állapotunk egyre rosszabbodik, a kór következményei már beszennyezik életünk más területeit is.

Minden benned van
Amikor azt hiszed valami rajtad kívül helyezkedik el, talán az egyik legártalmasabb eszme amit csak hinni tudsz. Ez az eszme azt sulykolja áldozat vagy. Ebben az eszmében jelen van az elkülönülés elve. Ez az eszme a harmadik és negyedik dimenziókba tart, amint megpróbálod a környezetedet és a többieket manipulálni.

Mindez helyett, ha azzal az eszmével működnél, hogy mindenki ugyanannak a lénynek/létezőnek az aspektusa és hogy a világegyetem a te saját műved, amit a saját energiáddal teremtettél, nos akkor sokkal könnyebben tudnál élni ebben a játszótérben, amely valóban a te teremtésed.

Osho, a papok, apácák és rokonok, akik a neveltetésemet irányították, mára öregek és kiégettek. Nagy részük halott. Értelmetlennek tűnik azok ellen a tehetetlen öregemberek ellen harcolni. Most én vagyok a pap és a doktrína. Úgy érzem, hogy rajtam kívül bármi más ellen lázadni időfecsérlés, és semmi köze a lényeghez. Ez még frusztrálóbbá és zavarosabbá teszi a helyzetet. Úgy tűnik, az énnek kell harcolnia az én ellen. Elfogadom, hogy nem a lényegi énnek – az eredeti arcnak – kell lázadnia.

Természetes és mesterséges

(Dobosy Antal írása, 2003. november 21.)

Bele kell törődnünk, hogy mesterséges világban élünk. Ami körülvesz minket, azt mi emberek teremtettük meg. Itt most nem arra a természetre gondolok, ami távolabb van tőlünk és nem élünk benne, hanem ami ténylegesen körülvesz. Rá kell jöjjünk, hogy a dolgok, a fogalmak, az ismeretek, a kultúrák, a nyelvek, igen nagy százaléka (mondjuk 99%-a) nem lenne nélkülünk, emberek nélkül. Az autó, a lakás, az internet, a kukorica, a broiler csirke, a lízing, a pénz, a státuszszimbólum, a munkaidő, a mélytányér és még sorolhatnám – mind-mind mesterséges.

A tudat felszabadítása

(Dobosy Antal írása, Megjelent: A Tan Kapuja Buddhista Egyház Tájékoztatójában 23. szám 2004. tavasz)

Lehet, hogy az ember a modern társadalmi létben szabad, élhet a jog által adott szabadság jogokkal. Mégis érdemes felvetni azt a kérdést, hogy személyünkben vajon szabadok vagyunk-e? Én szabad vagyok-e? És ha nem vagyok szabad, akkor mit szeretnék, hogy mi legyen a szabadság, milyen legyen az én szabadságom? Mit értsek szabadság alatt?

Az ego

Az ego: a formával való azonosulás, az önmagadnak a valamilyen formában történő keresése és ezért elvesztése. A formák azonban nem csupán materiális tárgyak és fizikai testek. A külső formáknál – dolgoknál és testeknél – alapvetőbbek a gondolatformák, amelyek a tudatmezőben folyamatosan keletkeznek. A gondolatformák energiaképződmények, amelyek ugyan finomabbak és kevésbé sűrűk, mint a fizikai anyag, de attól még ugyanúgy formák. Amit a fejedben hallható, folyamatosan karattyoló hangként megfigyelhetsz, az a szüntelen és kényszeres gondolkozás áramlása.

 Ahol a tudomány és a spiritualitás találkozik

A tudomány és a spiritualitás egyazon valóság két aspektusa. Nincs közöttük kibékíthetetlen ellentét.

A tudományos keresés és a spirituális keresés az emberiség két nagy útkeresése volt. De úgy tűnik, egyesek azt gondolják, a tudomány kibékíthetetlen ellentétben van a spiritualitással. A tudományos keresés a külső tér, idő és anyag világában fedez fel rendet, a spirituális keresés pedig a tudatunkban.

Középső Oszlop-mudra

Ujjtartás: A két hüvelykujj, a bal kisujj és a bal mutatóujj hegye összeér, a többi ujj legyezőszerűen széttárva. A kezeit szív előtt tartsa.  Napi 2 alkalommal, 5-5 percig kell végezni.                  

Testi hatása: Jótékonyan hat a szívre, a központi idegrendszerre, a nemi szervekre és a mozgásrendszerre.