Én azért gondolom így, mert a gondolatokat, amik az egótól származnak a fejemben érzem. Viszont a félelem sosem a fejemben van. Nem tapad gondolathoz (a gondolat csupán kiváltja azt, és lehet gondolat nélkül is félni - egyfajta megérzés következtéban ), amikor félek az egész testemmel teszem azt, még ha ordítja az egó, hogy lépj, a lábad akkor sem cselekszik. Csak akkor vagy képes lépni, ha a szívedből jön a megnyugtató érzés, hogy menni fog.

Hát ezért gondolom, hogy az egó, és az érzésvilágunk két különböző dolog.

Előzmény

Válasz

Úgy néz ki, hogy jó irányba keresgélsz...pont úgy ahogy kell!:)

Miért vagy benne olyan biztos, hogy a félelem nem jöhet az egotól?!
Egy gondolat miért nem válthat ki érzelmet?? Gondolj csak arra amikor egy általad szeretett személyt megölelsz. Nem kell, hogy bekövetkezzen az esemény és mégis megszülethet az érzés...pedig csak egy gondolatból indult az egész!

Tudomásom szerint az állatoknak is van egojuk...csak máshogy működik mint az emberé...

Előzmény

Válasz

Ahogy "helyesen" meghatározzuk önmagunkat, az nem mindig a javunkat szolgálja. Én már régóta elégedetlen vagyok például az alakommal, és az ego erre minden lehetséges pillanatban rávilágít. Megerősít benne, hogy ilyen vagyok, és ilyen is maradok, mert ő így "rajzolt" meg. Minden egyes falatnál diktálja a fülembe, hogy ez mennyi plussz kilót is fog jelenteni nekem, és ezt azért teszi, mert az a feladata, hogy rögzítse, és bevésse a látottakat, a tapasztalásokat, és hosszú időre "rögzítse" a pillanatot. Talán ezért van az, hogy amikor tükörbe nézünk és felfedezzük az új ráncokat, meglepődünk, mintha abban a tudatban éltünk volna eddig, hogy semmi sem változhat.

A félelem nem igazán tudom, honnan is jöhet, mert hogy nem az egótól az biztos. A félelem egy érzés, az egónak pedig nincsenek érzései. Amikor félsz az ego csupán lehetséges következményeket, vagy lehetséges eseményeket vetít feléd, és ennek hatásaként reagálunk félelemmel.

Az utolsó gondolataod nagyon érdekes. És az állatok miért szaporodnak?

Előzmény

Válasz

Valószínűleg azért nem tudnánk az ego nélkül élni, mert...

-szükség van az önazonosításra az egészséges énképre amit az ego képes megalkotni, ha nem tudnánk magunkat helyesen meghatározni...elvesznénk a Világban.
-aztán szükség van egy bizonyos fokú félelemre is, amit szintén az ego hoz létre. Ha egyáltalán nem félnénk a veszélyforrásoktól pl. az autótól az utcán akkor jól elütne és pik-pak meghalnánk. Egy egészséges félelem kell, őt is az ego segítségével alkotjuk meg.
-az emberi fajt is csak a megfelelő énkép képes fenntartani. Ha nem volna egy egészséges énkép akkor az ember nem érezné magát fontosnak és akkor minek is szaporodna(?)...

Előzmény

Válasz

Szerintem az ego nem működészavar, és nem is az elme őrültsége. Valami egészen más ... egy kapcsolódási pont.

Ennyi csupán.

... de mivel önnön tudatára ébredt, hajlamos elhinni, és elhitetni veled, hogy nem létezik más, csupán ő. Nem rosszindulatból teszi ezt, nincsenek is érzései, ha megfigyeled csupán szabályok, korlátok, és azok megszegése amik, mozgatják, minden információt felszív, amit lát, tapasztal, és ezekből építi fel azt a falat, ami eltakarja előled a valóságot. Nem gonosz, és a léte szükséges. Ha saját nyelvére lefordítod, mi is az ő feladata, képes az együttműködésre.

... persze lehetnek ego nélküli pillanatok, az itt, és mostban, de huzamosabb ideig élni nélküle lehetetlen. Szerinted miért?

Válasz