Egy kvantumos vallomása.

"Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elveté az ő mezejében"

Ez a példabeszéd egy olyan korszak remeke, aminek nem volt tudománya.
Jézus tudta már ezt 2ezer éve, hogyan tanítson egy rakás halászt a kvantumfizikára?
Mik vagyunk mi valójában? Mennyire vagyunk kicsik?
Mi, a nulla pont vagyunk, és erről a nulláról ingázunk hullámzunk.
Jézus azt mondja, hogy a mennyei királyság nem az egekben van, de sokan azt fogják mondani, hogy itt van, vagy, hogy ott van, de valójában egy mustármag - ami minden mag közül a legparányibb.

A mennyei királyság azt jelenti, hogy kik vagyunk valójában,
hol van az örökkévalóságunk, hol voltunk, leszünk mindig,
és hogy az én kisebb, mint egy mustármag,
és hogy a Királyság amiben Isten él, még kisebb.
És azt, hogy a mélyen szeretett entitásom összhangban van a kvantum világgal, ami megalkotja a valóságnak hívott nagy, lajhárszerű figyelemeltereléseket.
Jézus tanítása a váltást hangsúlyozza, az ítélkező fehérszakállú felhőlovas helyett, váltsunk egy belső, személyesebb istenképre.
Kiemelte, hogy milyen fontos a gondolat - még a tettnél is fontosabb.
(ami követné a gondolatot).
Ha pl. arra gondolok, hogy megölöm a szomszédom, de valójában sose teszem meg, akkor a szomszéd számára van különbség, hiszen nem öltem meg.
Azonban a királyság szempontjából, amit építek magamban,
nincs különbség a gondolat és a gondolatot követő tett között,
mert a kvantum világnézetben a gondolat mindenek felett áll.
Nincs szükség emberi törvényre, mert egy igazán megvilágosodott ember látni fogja, hogy minden tette reakciót vált ki,
és hogy ha bölcs, nem fog olyan dogokat tenni, amikkel később szembe kell néznie: a következmények feloldásával bajlódnia.
azaz, önmaga iránt érzett szeretete miatt, és többé már nem félelemből lesz fedhetetlen.

"Szeresd felebarátodat, mint temagadat."