Kedves András!

A tudás nem egyenlő a helyes cselekedetekkel.
Az aki Ismeri Isten üzeneteit = Jézus tanításait, az még nem feltétlenül cselekszi azt meg. Ebben áll az Út fogalma. Amikor már nem az eszeddel méred az áldást, hanem a cselekedeteiddel................
Minden EMBER megtud bántódni,a megbántottságát pedig fel kell tudnia dolgozni. De az aki Krisztusé, az ismeri a megbocsátást és gyakorolja,is, de nem válik felesleges áldozattá.Az áldozatot Krisztus már meghozta értünk.A mi feladatunk hogy tanítványokká váljunk.Miért? Hogy megismerjük a Teremtőt, és magunkat.A teremtő gyermekeit. Az Útat Krisztussal járva nyílik meg az Igazság felé vezető ösvény. Ez az Ösvény mindannyiunké. Kinek egész keskeny még és ingatag. Sokaknak pedig széles és megingathatatlan.A szeretet cselekedeteiből varázsolt ösvény Isten országába..................

Előzmény

Válasz

Most meg Katitól kell bocsánatot kérnem, hogy Évinek címeztem, amit Katinak szántam. Itt egyik topikról a másikra ugrálok és elkalandoznak a gondolataim közben. megyek is aludni, késő van, de mindenkinek köszönöm a szellemi élvezeteket! Jó éjt, szép álmokat mindenkinek!

Válasz

Kedves Évi!

Jó, hogy felhoztad a megbántódást! Később olyan szépen írsz Jézusról, aki a kereszten függve, a halál kapujában is az esendő emberi lelket nézte, nem a vadállati, vérszomjas és kíméletlen római zsoldost vagy a felheccelt zsidó csőcseléket és Atyja bocsánatát kérte rájuk. Vagy a keresztet cipelve a korbácsütések és töviskorona alatt, amikor még nem verték bele a hatalmas vasszegeket a kezébe-lábába. Akkor nagyon emberi sorsa volt - tekintet nélkül arra, hogy hároméves működése során egyik csodát a másik után volt képes megtenni. A vég közeledtével nem voltak csodák, hacsak az nem lett volna, ha még a keresztre feszítés előtt elhagyja a Testet a Lélek. De Hivatása betöltéséhez végig kellett járnia a Kálváriát (Via Dolorosa). Hát ezek ismeretében bármelyikünk itt megbántódhat bármitől, ha szereti Őt?

Előzmény

Válasz

Bocsánat, kedves Attila!

Zoli írásait olvasgattam, majd átjöttem ide, és Neked válaszoltam, közben Zolihoz címeztem. Szóval egy prózaibb, felszínesebb megközelítés is kikívánkozott belőlem, de nagyon tudatában vagyok annak is, amire Te célzol a részvételünkkel kapcsolatban a Világ formálásában - nemcsak az anyagi síkon, vagy az anyagi változások előidézésében, hanem szellemi síkon, a nagybetűs TEREMTÉSBEN is. Igen, ráharaptam én annak idején Tarkovszkij Stalker-jére és Lemm Solaris-ára is. Ha nem látta volna az, akit így is érdekel a téma, feltétlenül javaslom a megtekintésüket! A Stalker hátborzongató módon jeleníti meg vizuálisan, ahogyan a GONDOLATAINK hatására MINDEN MEGVÁLTOZIK a környezetben (egy eléggé kísérteties, sőt, varázslatos környezetben), az emberek pedig mintha egyik pillanatról a másikra hol egy másik bolygón, hol a szabadban, hol egy félelmetes szobában találják magukat. Nagyon jó a film! Értem, mire célzol, én is próbálok belelátni abba a dimenzióba, ahol - hitem szerint - valódibb módon élünk (így is mondhatnám: szellemekként), mint itt a Földön és az asztráltestünk (vagy inkább energia-testünk?) is folyton itt lebeg valahol körülöttünk, és az különös módon kommunikál a közelünkben lévő emberekkel (de lehet, hogy a fizikai közelség nem is olyan fontos).

Válasz

Kedves Katika!

Nagyon igaz és szép dolgokat írsz! Bizony, az egó nagyon tud uralkodni rajtunk! Jézus példát mutatni jött, Őt követve lehetséges, hogy megváltozzunk és megváltódjunk, nem ráncigál bennünket a helyes út felé "kézen fogva", hanem akaratunkra is apellál, azt hiszem. Akarnunk is kell azonosulni vele, de a lelkünk iránytűje automatikusan is felé fordul, ebben biztos vagyok. Én a tanításain meditálva kapok mindig megerősítést a hitemben, annyira igaznak érzem őket, és nemcsak a hétköznapi emberi szinten, de a legmagasabb rendű és legelvontabb isteni szintről is érzem, hogy sugárzik belőlük a végső igazság. Szóval én így értelmezem a megváltást. Meg elhiszem neki, hogy "mindenkinek a hite szerint adatik meg", tehát ha elhiszem, amit mond, amikor biztosít bennünket, hogy Őt követve nem ízleljük meg a halált, akkor hitem szerint úgy lesz. De mindenekelőtt tudom, hogy amit Ő mond az IGAZ.

Előzmény

Válasz

Jézus nem szemlélte egykedvűen az életet.
Azért volt képes megbocsátani azoknak is akik ellene cselekedtek, mert nem a gyarló embert látta bennük, hanem a lelket.
Bárkire nézel önmagadat látod. Kritizálod a ruhájáért, viselkedéséért? Csupán önmagadat bírálod felül. Másoknak tetszik az illető ruházkodása.
Ha másokra tekintesz, egy tükörben megláthatod önmagadat.
Jézus is ezt látta, amikor keresztre feszítették. Látta önmagát minden gyarló emberben, látta hogy legbelül érző lelkek lakoznak, csak az egó fogságban tartja őket. A lelkekre vonatkozott a kijelentése, amikor azt kérte az Úrtól, hogy bocsásson, meg nekik, mert nem tudják mit cselekednek.
Amíg hagyod hogy az egód irányítson, nem fogod megtalálni az utat a lelked felé. Ne az agyadat használd, nyisd ki a szívedet, mert a lélek a szív mélyén lakozik. Szeretettel gondolj önmagadra, és másokra is, és meglátod csodák történnek majd.

Legyen szép napod!

Válasz

Kedves Zoli!

Az írásműved kapcsán éppen az élet értelméhez akarok eljutni. Tudniillik Fulton, James Watt, Csonka János, Daimler és Benz és Irinyi János és minden hasonlóan kreatív ember jót tett az emberiségnek, de ezek a nevek joggal behelyettesíthetők bármelyikünk nevével, mert mindenki valamilyen céllal választ hivatást, de még egy Rubik Ernő is az emberiségért dolgozott akár a kockájával is. Az emberiség egyszerűen végzi a dolgát. Ha ezek nem találták volna fel a gőzgépet, az autót és a traktort, a sugárhajtóművet, az atomreaktort stb., akkor feltalálta volna más, mert benne volt a levegőben, nekik ez volt a dolguk ezen a Földön. A kamatos kamat, vagyis az uzsora is benne volt a levegőben már Krisztus idejében is, hiszen akkor is hasonló kifosztó és rabságban tartó viszonyok miatt várták a zsidók a Messiást. Persze Krisztus jött, de nem ezért. Később a keresztény egyházak szigorúan tiltották az uzsorát, még halálbüntetés is járt érte. Az uzsorásoknak is van dolguk ezen a földön, és a munkájukat dicséretes precizitással és lelkiismeretességgel végzik. Mert szükség van rájuk. Mert a többieknek élményre van szükségük. Meg kell tapasztalnia kinek-kinek a földi paradicsomot is, de a kiszolgáltatottságot, elnyomottságot, alávetettséget, kigúnyoltságot és lesajnáltságot is. Azonkívül a változásért, amire Te célzol, össze kell fogni, meg kell dolgozni: aktívnak, kreatívnak és önfeláldozónak is kell lennie nagyon sok embernek. És legfőképpen TUDATOSNAK. A változást is higgadtan kell tudomásul venni, nem szabad hisztizni, parázni, elveszteni a fejünket. Csak mint a buddhisták: éberen, de szenvtelenül és egykedvűen szemlélni és nem táplálni ellenszenvet vagy gyűlöletet azok iránt, akik megdobnak kővel: szeretettel kell rájuk gondolni és megkínálni őket egy szelet kenyérrel. A hekkereket csak azért említettem, mert eljött az ő idejük is, hogy higgadtan, bölcsen és öntudatosan fordítsanak egyet az idő kerekén. Csak ennyi a küldetésük, nem több és nem kevesebb. Itt az idő, most, vagy soha! Ámen.

Válasz

András,
a rendszert mi tartjuk fenn. Mivel képtelenek vagyunk teljesen új gondolatok mentén máshogy cselekedni. A kimozdulást a régi kerékvágásból, külső hatástól várjuk (majd a világ vezetői). Problémáink megoldását nem magunkban keressük, inkább kifelé tekintgetünk (eltereljük a figyelmünket). Pedig úgy ahogy a rossz, úgy a jó megoldás is belőlünk ered. Ott van bévül, mindnyájunkban. A külvilág csak a mi belsőnk tükre (semmi több). Jelenleg ilyenek vagyunk!

B.Ú.É.K. neked is és kedves mindnyájatoknak!

Válasz

Kedves András!

Megpróbálhatnád egy másik megvilágításból is megvizsgálni a dolgokat, mert jelenleg csak azt látod, amit a a "hatalom" láttatni akar veled.
Egyeseknek az az érdekük, hogy örök félelemben éljünk, és ne vegyük észre hogy mik is vagyunk valójában, és mi is az élet értelme.
Ne állj be te is a sorba.
Vedd észre a szépet. Ha először ezt csak egy nyíló virágban látod meg, már az is haladás.
Ezután olvasd újra ezt a cikket, és meglátod egészen más értelmet nyer majd számodra.

Válasz

Kedves András !

Szívemből szóltál :)
No de így könnyű hogy a fenekemhez nőtt a biciklim:)

Előzmény

Válasz