Mivel a vallásos ember hisz abban, hogy a világ értelmes alkotás, áll felette valamilyen felsőbb szellemi erő, ezért gondolkodásában meghatározó szerepet játszik a jövőre való tekintés. Bízva az isteni gondviselésben, az ember sokkal többet tud elviselni, képes sok mindenről, hacsak időlegesen is lemondani. A vallásosság ezért civilizációt alakító és fenntartó tényező, mással aligha helyettesíthető. A gondviselésbe vetett hit egymáshoz is közelebb hozza az embereket, az istenben hívő emberek sokkal inkább tudnak egymásban bízni, mint akik között ez az összekötő kapocs nem működik.

Válasz

Ha az ember a világot kaotikusnak látja, akkor igencsak tevékeny életet él. Állandóan tesz valamit, hogy védje magát és éljen a kínálkozó lehetőségekkel. Az ilyen ember elsősorban csak magára tud gondolni, másra nem jut ideje, energiája. A jelenben él, nem tud igazából a jövővel vagy a múlttal foglalkozni. A világot rossznak látja, mivel a jót nem nagyon veheti észre, azt ugyanis csak a dolgok folyamatát szemlélve fedezhetné fel, de a szemlélődésre, hosszabb időszakok áttekintésére nincs ideje és energiája. A jövőre is csak úgy tud gondolni, ha ezt és azt még most megcsinálom, akkor majd jobb lesz. Az ilyen ember nem tud megnyugodni, nem élhet teljes emberi életet. Csak a jelennek élve elpazarolja a világ erőforrásait és így elpusztítja a civilizációt. Mivel a világ káoszát elsősorban az ember és nem a természet okozza, a világot kaotikusnak látó emberek felszaporodása növeli a világ káoszát. Emiatt egyre több ilyen ember jelenik meg, egyre kevesebb időnk jut egymásra, a gyermekeinkre. A káosz növekedése a civilizáció összeomlásához vezet.

Válasz

Hová vezet a „progresszió” (gondolatok a Húsvét sziget ősi civilizációjának pusztulásához)

"Voltak olyan, közöttük a Húsvét-szigethez hasonló természeti viszonyokkal rendelkező, szintén polinéziai hajósok által benépesített szigetek, ahol valóban paradicsomi körülményeket találtak a felfedezők[2]. Tehát nem szükségszerű az, hogy egy civilizáció elpusztítsa önmagát. A Húsvét-sziget társadalma mai szóhasználattal élve jóval fejlettebb volt, mint más, a természettel összhangban élő szigetlakó társadalom. A Húsvét-szigeten magasabb szintű volt a munkamegosztás, ott az emberek jóval többet dolgoztak, mint a paradicsomi körülmények között élők, így a ma oly divatos fogalom, a GDP is sokszorosa lehetett annak, amit a természettel harmóniában élő társadalmakban számolhatnánk. Ez arra utal, hogy bánjunk óvatosan a társadalom fejlettségének és a társadalom teljesítményének fogalmával.

Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, miért nem tudták a Húsvét-szigetiek abbahagyni az őket éltető természetes környezet pusztítását. Kb. 300 szobrot állítottak fel a tengerparton, további 700 kolosszus befejezetlen maradt. Úgy tűnik, az utolsó fatörzsig folytatták az öngyilkos munkálatokat, mert vagy félkészen hagyták ott szobrokat a kőbányában, vagy a vontatásuk szakadt meg hirtelen. Pedig a favágások miatt jól láthatóan pusztult az őserdő, nyilvánvaló lehetett, hogy nagy baj van, de nem tudtak megállni. Miben reménykedhettek a Húsvét-sziget lakói? Talán abban, hogy a szobrok elnyerték a felsőbb hatalmak tetszését és az égiek majd valamiképpen megmentik őket? Vagy az is számíthatott, hogy ha leállnak a szobrok készítésével és szállításával, az hatalmas munkanélküliséggel, és így a társadalom rendjének felbomlásával járt volna együtt? A vezető rétegeknek, a papoknak és a törzsfőknek ekkor el kellett volna ismerni, hogy hosszú időn át rosszul vezették a népet."

A teljes dolgozat megtalálható Dr. Végh László honlapján:
http://www.angelfire.com/moon/vl/html/vldolg06.html

Válasz

Hetesi Zsolt egy jó szakember,többször kellene a tv-ben szerepelnie.Sokat tanulhatnának tőle az emberek.Van egy honlapja:http: //ffek.hu/ ahol az energiaválság hátterével foglalkozik.

Válasz