Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz .
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szemléletváltók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz .
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szemléletváltók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz .
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szemléletváltók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz .
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szemléletváltók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az elmúlt évtizedekben fokozatosan cseréljük le a természeteset a mű dolgokkal. A 19. században még szinte ismeretlen műanyag mára elárasztotta az életünk minden területét. Jó ez vagy rossz? Felfogható ez a vegyipari lobby előretörésének is. A háztartás, bútorzat, mindennapi cikkeink kemikáliával vannak átitatva. Jócskán elszoktunk a természetes dolgoktól.
Kérdés szükségünk van-e ennyi mű dologra. Talán a gond ott kezdődik, amikor ott is műanyagot használunk, ahol nem volna szükséges. Gondolok itt elsősorban a csomagolóiparra, a palackozott víztől kezdve a műanyagba csomagolt húson át a lefóliázott zöldségig, és ráadásul ezeket műanyag reklámszatyorban visszük haza, hogy teljes legyen a kép. Ma már tudjuk, ezek az anyagok káros kemikáliát engednek ki magukból. Vajon tényleg nincs alternatíva? Valamikor nem is olyan régen még volt. A tej és a víz jól megfért az üvegben a hús papírba göngyölve a zöldség magába szabadon. Akkor az úgy jól működött. Ma tudunk a kémiai anyagok káros hatásáról mégis lecseréltük a jól bevált rendszert bedőlve a szövegnek, így higiénikusabb. Nem is olyan biztos, hogy így kevesebb bacilust kapunk, de biztos jóval több és károsabb vegyi anyagot, amit aztán a szervezetünk nem tud feldolgozni. Az ma már világos ez a csomagolási rendszer jóval drágább, mint a hagyományos, mert nem gondoltak a megsemmisítés és újrahasznosítás költségeire, és persze az ebből keletkező betegségekre sem, melyeket szintetikus gyógyszerekkel próbálunk kezelni. Valahol azt olvastam, ha ma meghal egy ember, akkor a szervezete jóval lassabban bomlik le a sok vegyszertől, mint régebben szokott - vagyis kezdünk műanyaggá válni(?).
És, hogy mit eszünk meg? Az élelmiszerláncok „jó” áron kínált termékei vajon mit tartalmaznak? Egy csomó vegyi anyagot. Az egészséges élelmiszer kiszorult a bioboltokba és a háztájiba (már aki vegyszer nélkül termel magának) Ha belegondolok, hogy a nagyipari mezőgazdaság micsoda iszonyatos mennyiségű műtrágyát szór ki a földbe a magasabb termés érdekében világossá válik mi a fontosabb az ember vagy a profit. Aztán jönnek a különféle permetek, hogy szebb és könnyebben eladható legyen a termék. A baj ott van, hogy nem csak megvesszük, de meg is esszük és így tudatosan mérgezzük magunkat, szépen lassan, csak egy nagyon kicsit, de biztosan. A vegyszer nélkül előállított zöldség, gyümölcs, hús, tej első látásra drágábbnak tűnhet, viszont hosszútávon csak ez a járható út. El kell kezdeni egy új irányt felvenni, szépen lassan, elhinni nemcsak a műanyag világ létezik.
A sok vegyi anyagtól elsősorban testünk válik természetellenessé, de ezáltal gondolataink is könnyen kizökkennek természetes menetükből. A természetes megoldásokat a mű megoldások váltják fel. Felvetődik a kérdés, hogyan létezhet természetes boldogság egy mű világban. Sehogyan, ha mi magunk is mű emberekké válunk, a szeretetünk is csak mű lehet. Isten nem műanyagnak teremtett minket. Úgyhogy itt az ideje cselekedni!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!