Spiritualitás: Az önzés erényei

Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz .

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 779 fő
  • Képek - 197 db
  • Videók - 418 db
  • Blogbejegyzések - 423 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 75 db

Üdvözlettel,

Szemléletváltók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz .

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 779 fő
  • Képek - 197 db
  • Videók - 418 db
  • Blogbejegyzések - 423 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 75 db

Üdvözlettel,

Szemléletváltók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz .

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 779 fő
  • Képek - 197 db
  • Videók - 418 db
  • Blogbejegyzések - 423 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 75 db

Üdvözlettel,

Szemléletváltók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szemléletváltók Klubja közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz .

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 779 fő
  • Képek - 197 db
  • Videók - 418 db
  • Blogbejegyzések - 423 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 75 db

Üdvözlettel,

Szemléletváltók Klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

"Ha nem vagy önző, altruista sem lehetsz, ne feledd. Ha nem vagy önző önzetlen sem lehetsz, ne feledd. Csak egy nagyon mélyen önző ember lehet önzetlen...

Egy énközpontú ember mindig a saját boldogságát keresi. És épp ez a dolog szépsége, hogy minél inkább keresed a saját boldogságodat, annál jobban tudsz majd másokon segíteni, hogy ők is boldoggá váljanak. Mert ez az egyetlen útja, hogy rátaláljunk a boldogságra ebben a világban....Az ember aki igazán szívén viseli saját boldogságát, mások boldogságát is mindig a szívén viseli - de nem miattuk.Mélyen belül önmaga érdekli, ezért segít.Ha a világon mindenkit megtanítanak az önzésre, az egész világ boldog lesz. Akkor aztán írmagja sem marad az szenvedésnek - ez lehetetlenné válik.

 Tanítsatok meg mindenkit az önzésre - ebből nő ki az önzetlenség. Az önzetlenség végső soron önzés - ami kezdetben önzetlenségnek tűnhet, végső soron tégedelégít ki....

 Egy boldog ember olyan boldog, hogy szeretne egyedül maradni a boldogságával. Szeretné megtartani magának a saját titkát. Virágok, versek, zene között szeretne élni.Miért akarna háborúba menni? Miét akarna gyilkolni, vagy öngyilkos lenni? Erre csak a nem önző emberek képesek, mert ők azok akik még sosem tapasztalták meg a bennük rejlő boldogságot.Még nem tapasztalták meg, hogy milyen lenni, milyen ünnepelni...Még sosem volt részük azokban a pillanatokban, amelyekben az isteni tárja fel magát; minden ilyen pillanat csak a nagyon mély boldogságból, mély megnyugvásból, elégedettségből fakadhat.

 Az önzetlen ember gyökértelen, hiányzik a középpontja. Súlyos neurózis gyötri. A természet ellenében működik, nem lehet egész. Szembe megy az élet, a lét, a létezés áramával - próbál önzetlen lenni.De nem lehet önzetlen, mert önzetlen csakis az önző ember lehet...Egy önzetlen ember mindig komoly, a lelke mélyén beteg, gyötrődik. Elvesztette a kapcsolatát önmagával...Az ember, aki szenved, rombolni akar.A szenvedés rombol, az öröm teremt. Egyetlen teremtő erő létezik csupán; ez pedig a derűé, a vidámságé, az örömé...

 Az új generáció szerte a világon hatalmas veszélyt jelent a fennálló rendre nézve. Mert őket csak az érdekli, hogy boldogok legyenek. A szerelem érdekli őket, a meditáció érdekli őket, a zene, a tánc érdekli őket...A politikusok jól tudják ezt szerte a világon. Az új generációt nem érdekli a politika - legyen akár baloldali, akár jobboldali. Nem, őket mindez teljesen hidegen hagyja...

 A boldog ember önmagához tartozik....

 Az embernek önmagába kell gyökeret eresztenie, mert a saját magunkból kiinduló út mélyen levezet a létezésbe.

 Azért nem tanítalak tehát az önzetlenségre, mert tudom, hogy ha önző vagy, automatikusan, természetes módon önzetlenné válsz.Ha nem vagy önző, elveszíted a kapcsolatot önmagaddal; akkor aztán senki mással sem leszel képes kapcsolatba lépni - hiszen az alapvető kapcsolat, minden kapcsolat alapja hiányzik. Kimarad az első lépés...Felejtsd el a világot, a társadalmat, az utópiákat, felejtsd el ezt az egészet.Csak néhány évre vagy itt. Élvezd az életet, örülj, légy boldog, táncolj és szeress; és a szereteted, a táncod, a mély önzésed túlcsorduló energia forrásává válik. Lesz mit megosztanod másokkal. A szeretet, azt mondom, az egyik legönzőbb dolog a világon."

 Osho

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Mátis Éva üzente 4 éve

Shakespeare 35. Szonett
Bármit tettél ne bánkódj, tüske van
A rózsán, ezüst forrásban iszap,
Nap s hold elé felhő és árny suhan
S rút rák él a bimbó selyme alatt.
Mind tévedünk, én is, mert képbe zárom
S így oldozom önkényed tetteit,
S magamat rontva vétkedet magyarázom
S túlzott mentéssel túlzom bűneid,
Értelmezem érzékiségedet
(Az ügyész véd): szívem ím pörbe száll
Szívemmel, mert szerelem s gyűlölet
Benne oly polgárháborúban áll,
Hogy kényszerére keserű bajomnak
cinkosa vagyok édes tolvajomnak.

Válasz

Mátis Éva üzente 4 éve

Ha a merengés édes ünnepén
Együtt ülök a múlt árnyaival,
Sóhajt bennem a sok vesztett remény
S elmúlok, sír újra a régi jaj:
És soha nem szoktam, megkönnyezem
Egy-egy barátom, kit időtlen éj fed,
S felzokog a rég megölt szerelem
S köddé vált arcok fájnak, messzi képek,
És tünt bánatok új bánata hasgat
S ahogy kín kínra feltámad megint,
Bús számláját sok panaszolt panasznak,
Nem először, fizetem újra mind.
De ha közben eszembe jutsz, barátom,
Nincs veszteségem és a gyász csak álom. Shakespeare: 30. Szonett

Válasz

Raszta raszta üzente 4 éve

Üdvözlöm, érintem, nem mutatom,
Nem emlékeztetem, nem kutatom,
Nem zavarom, zavarom, csak figyelem,
Belefeledkezem, vele utazom

Nem sürgetem, nem várom
Nem bántom és nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Felkavarom, felkavarodom,
Megálmodom, belelátom,
Megkövetem, megkövetelem,
Megszelídítem, megbánom,

Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom,
Megoltalmazom, elragadom,
Elragadtatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Nem suttogom, elkántálom,
Megkóstolom, megkínálom,
Keveredek, belehabarodom,
Belefeledkezem, már megint vele utazom

Felismerem, feltüzelem,
Megszállom, megbabonázom,
Megbabonáztatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Válasz

Végh Attila üzente 4 éve

A legtöbb embernek nem megy ilyen egyszerűen az üresség elérése és ezért nem is sikerül érdemleges változást elérnie. Az idők alatt lerakódott "tartalomra"nem lehet új értéket tölteni, egyszerűen nincs már számára hely, lepörög, nem tud "gyökeret verni".
De ha neked már megvan az üresség állapota, akkor tudatosan, szabadon eldöntheted, hogy mi töltse ki ezt az űrt, bármilyen tartalommal fel lehet tölteni. És mivel ez csakis tőled függ, akkor már nincs is mitől félni.:)
Én az ürességet egy mély Jelen megélése által tudom elérni. Sajnos nem mindig sikerül elég tartósra. Minél hosszabb és mélyebb a Jelen, annál nagyobb a megtisztulás, megszabadulás a rám rakódott "szennytől". Ezt én csodás állapotnak élem meg, de amint kizökkenek ebből az állapotból, máris kezd újratöltődni a belső, ilyenkor nagyon érdemes figyelni, hogy mit is engedjünk be...

Válasz

Molnár Katalin üzente 4 éve

Nem is tudom. Olyan, mint ha az üresség magához vonzana valamit, ami gyökerestül meg akarja változtatni a dolgokat. De nem tudom, hogy igazán akarom -e a változást. Belül igen, és érzem, hogy ez jó, de nem csak magamra kell gondolnom, és a "józan ész" rettenetesen tiltakozik.

Válasz

Végh Attila üzente 4 éve

Ha a fájdalom jóval mélyebbről jön, akkor lehet, hogy ez nem a "párbaj" következménye. Mert ezt a harcot, ha kitartóan megfigyeli az ember, akkor az általában minden különösebb gond nélkül elmúlik és a végén átél egy mély Jelenlétet ami nem tud fájdalomba torkollni.
Én az utóbbi időben többször tapasztalok valamiféle átrendeződést, bent mélyen... sejtszintű változásról beszélek. Ez nálam is fájdalommal szokott járni. Szétcsúszik a megszokott világ, semmi sincs a helyén, felborul az egyensúly. Ahogy az elme kezdi elveszíteni a régi dogmákat, ott űr keletkezik és az új értékek kezdenek beszivárogni a helyére. Ez egy mély átalakulás, ami nem történhet meg (minimum) egyensúlyvesztés nélkül. Az elme elbizonytalanodik az ürességtől és ebben az ürességben elveszik...én ilyen folyamatnak tapasztalom a változást.

Válasz

Molnár Katalin üzente 4 éve

Valóban igazad van. Ez nem is igazi fájdalom. Valami más. A tudat harca. Csak az a baj, bármelyik győzzön is, mindegyik győzelem katasztrófa. És én csak tehetetlenül elszenvedem ezt az egészet, nem tudom, mivel is tennék igazán jót, és ez olyan, mintha belülről fájna ... a tehetetlenség.

Válasz

Végh Attila üzente 4 éve

"Régen is éreztem az űrt bennem... Ennek nincs tárgya. És egy ideje az űrt be is töltötte a teljesség."

-Ez (szerintem) pontosan az az út amiről itt a klubban beszélünk és keressük az elérésének a módját. Mintha te már pont ott lennél...:)
Az elmenélküli állapot, egy tiszta űr, aminek nincs tárgya...csak úgy van...ez az alapja az újjászületésnek egy sablonok nélküli tiszta világnak. Ezt az állapotot betölti a teljesség...a teljességben pedig minden benne van.

"Az öröm (boldogság) és fájdalom egyszerre öntöttek el, és folyamatosan versengenek"

-Hasonló dolgokat én is éltem már át...most úgy látom ezt a helyzetet, hogy nem az öröm és a fájdalom versengenek, hanem a Tudat és az elme viaskodnak egymással, vagyis inkább az elme próbálja legyőzni/elnyomni a Tudatot, ebből keletkezhet egy ellentét, ami felborítja az ember eddig megszokott életét.

Azt hiszem ettől nincs könnyebb út...ezen mindenkinek végig kell mennie!

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 4 éve

A napi két órás meditáció alatt,- ami valóban tényleges és nem formalitás és
álságos önáltatás,-a remény és a vágy szünetel.
Nincs vágyakozás gazdagság, érzéki tárgyak / ház, autó/ hajszolása
iránt. Nincs család és pénzre gondolás. Az elmének rendkívül erős szokásává válhat az ehhez való asszisztálás.
Ez a havi 60 óra Tudatosság már rést üt a folytonos szenvedésen, lelki fájdalmon.
Nincs más megoldás csak ez az irány.
szomorúságon.

Válasz

Molnár Katalin üzente 4 éve

Régen is éreztem az űrt bennem, amit valóban, ahogy Mihály is írta meditációval lehet csillapítani. Ennek nincs tárgya. És egy ideje az űrt be is töltötte a teljesség a meditációk alatt.

Csak valami felborult. Már nem vagyok egyensúlyban. Az öröm (boldogság) és fájdalom egyszerre öntöttek el, és folyamatosan versengenek. Van valami amire vágyom, és sosem érhetem el. Elengedtem, de a lelkemmel mégsem, képtelen vagyok megtenni. És ez így valahol jó, mert betölti az űrt, de rettenetesen fáj, mert ennél több nem lehet.

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Juhász Attila írta 2 hete a(z) magyar szív képhez:

Magyar_sziv_676594_65058_s

A tulajdonosa vegye fel velem a kapcsolatot. Egyesületünk ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu