Mátis Éva üzente 9 éve

Shakespeare 35. Szonett
Bármit tettél ne bánkódj, tüske van
A rózsán, ezüst forrásban iszap,
Nap s hold elé felhő és árny suhan
S rút rák él a bimbó selyme alatt.
Mind tévedünk, én is, mert képbe zárom
S így oldozom önkényed tetteit,
S magamat rontva vétkedet magyarázom
S túlzott mentéssel túlzom bűneid,
Értelmezem érzékiségedet
(Az ügyész véd): szívem ím pörbe száll
Szívemmel, mert szerelem s gyűlölet
Benne oly polgárháborúban áll,
Hogy kényszerére keserű bajomnak
cinkosa vagyok édes tolvajomnak.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Ha a merengés édes ünnepén
Együtt ülök a múlt árnyaival,
Sóhajt bennem a sok vesztett remény
S elmúlok, sír újra a régi jaj:
És soha nem szoktam, megkönnyezem
Egy-egy barátom, kit időtlen éj fed,
S felzokog a rég megölt szerelem
S köddé vált arcok fájnak, messzi képek,
És tünt bánatok új bánata hasgat
S ahogy kín kínra feltámad megint,
Bús számláját sok panaszolt panasznak,
Nem először, fizetem újra mind.
De ha közben eszembe jutsz, barátom,
Nincs veszteségem és a gyász csak álom. Shakespeare: 30. Szonett

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

Üdvözlöm, érintem, nem mutatom,
Nem emlékeztetem, nem kutatom,
Nem zavarom, zavarom, csak figyelem,
Belefeledkezem, vele utazom

Nem sürgetem, nem várom
Nem bántom és nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Felkavarom, felkavarodom,
Megálmodom, belelátom,
Megkövetem, megkövetelem,
Megszelídítem, megbánom,

Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom,
Megoltalmazom, elragadom,
Elragadtatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Nem suttogom, elkántálom,
Megkóstolom, megkínálom,
Keveredek, belehabarodom,
Belefeledkezem, már megint vele utazom

Felismerem, feltüzelem,
Megszállom, megbabonázom,
Megbabonáztatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

A legtöbb embernek nem megy ilyen egyszerűen az üresség elérése és ezért nem is sikerül érdemleges változást elérnie. Az idők alatt lerakódott "tartalomra"nem lehet új értéket tölteni, egyszerűen nincs már számára hely, lepörög, nem tud "gyökeret verni".
De ha neked már megvan az üresség állapota, akkor tudatosan, szabadon eldöntheted, hogy mi töltse ki ezt az űrt, bármilyen tartalommal fel lehet tölteni. És mivel ez csakis tőled függ, akkor már nincs is mitől félni.:)
Én az ürességet egy mély Jelen megélése által tudom elérni. Sajnos nem mindig sikerül elég tartósra. Minél hosszabb és mélyebb a Jelen, annál nagyobb a megtisztulás, megszabadulás a rám rakódott "szennytől". Ezt én csodás állapotnak élem meg, de amint kizökkenek ebből az állapotból, máris kezd újratöltődni a belső, ilyenkor nagyon érdemes figyelni, hogy mit is engedjünk be...

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Nem is tudom. Olyan, mint ha az üresség magához vonzana valamit, ami gyökerestül meg akarja változtatni a dolgokat. De nem tudom, hogy igazán akarom -e a változást. Belül igen, és érzem, hogy ez jó, de nem csak magamra kell gondolnom, és a "józan ész" rettenetesen tiltakozik.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

Ha a fájdalom jóval mélyebbről jön, akkor lehet, hogy ez nem a "párbaj" következménye. Mert ezt a harcot, ha kitartóan megfigyeli az ember, akkor az általában minden különösebb gond nélkül elmúlik és a végén átél egy mély Jelenlétet ami nem tud fájdalomba torkollni.
Én az utóbbi időben többször tapasztalok valamiféle átrendeződést, bent mélyen... sejtszintű változásról beszélek. Ez nálam is fájdalommal szokott járni. Szétcsúszik a megszokott világ, semmi sincs a helyén, felborul az egyensúly. Ahogy az elme kezdi elveszíteni a régi dogmákat, ott űr keletkezik és az új értékek kezdenek beszivárogni a helyére. Ez egy mély átalakulás, ami nem történhet meg (minimum) egyensúlyvesztés nélkül. Az elme elbizonytalanodik az ürességtől és ebben az ürességben elveszik...én ilyen folyamatnak tapasztalom a változást.

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Valóban igazad van. Ez nem is igazi fájdalom. Valami más. A tudat harca. Csak az a baj, bármelyik győzzön is, mindegyik győzelem katasztrófa. És én csak tehetetlenül elszenvedem ezt az egészet, nem tudom, mivel is tennék igazán jót, és ez olyan, mintha belülről fájna ... a tehetetlenség.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

"Régen is éreztem az űrt bennem... Ennek nincs tárgya. És egy ideje az űrt be is töltötte a teljesség."

-Ez (szerintem) pontosan az az út amiről itt a klubban beszélünk és keressük az elérésének a módját. Mintha te már pont ott lennél...:)
Az elmenélküli állapot, egy tiszta űr, aminek nincs tárgya...csak úgy van...ez az alapja az újjászületésnek egy sablonok nélküli tiszta világnak. Ezt az állapotot betölti a teljesség...a teljességben pedig minden benne van.

"Az öröm (boldogság) és fájdalom egyszerre öntöttek el, és folyamatosan versengenek"

-Hasonló dolgokat én is éltem már át...most úgy látom ezt a helyzetet, hogy nem az öröm és a fájdalom versengenek, hanem a Tudat és az elme viaskodnak egymással, vagyis inkább az elme próbálja legyőzni/elnyomni a Tudatot, ebből keletkezhet egy ellentét, ami felborítja az ember eddig megszokott életét.

Azt hiszem ettől nincs könnyebb út...ezen mindenkinek végig kell mennie!

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

A napi két órás meditáció alatt,- ami valóban tényleges és nem formalitás és
álságos önáltatás,-a remény és a vágy szünetel.
Nincs vágyakozás gazdagság, érzéki tárgyak / ház, autó/ hajszolása
iránt. Nincs család és pénzre gondolás. Az elmének rendkívül erős szokásává válhat az ehhez való asszisztálás.
Ez a havi 60 óra Tudatosság már rést üt a folytonos szenvedésen, lelki fájdalmon.
Nincs más megoldás csak ez az irány.
szomorúságon.

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Régen is éreztem az űrt bennem, amit valóban, ahogy Mihály is írta meditációval lehet csillapítani. Ennek nincs tárgya. És egy ideje az űrt be is töltötte a teljesség a meditációk alatt.

Csak valami felborult. Már nem vagyok egyensúlyban. Az öröm (boldogság) és fájdalom egyszerre öntöttek el, és folyamatosan versengenek. Van valami amire vágyom, és sosem érhetem el. Elengedtem, de a lelkemmel mégsem, képtelen vagyok megtenni. És ez így valahol jó, mert betölti az űrt, de rettenetesen fáj, mert ennél több nem lehet.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

Ezt nem teljesen értem..."Számít -e, hogy ennek az érzésnek, van -e tárgya, vagy nincs?"...kifejtenéd bővebben!

Szerintem is azért történnek velünk a dolgok, hogy tanuljunk, tapasztaljunk általuk. A fájdalmas rész viszont megadja a figyelmeztetést ha más irányt kell vennünk, vagy jobban kell cselekednünk.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Emberi lény számára nincs más optimális megoldás, alternatíva.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Csak a helyesen /valódi / naponta végrehajtott meditáció segít.
Ennek következményeképpen megváltozik a látásmódod, értékrendszered.
Amit jelenleg fontosnak, kiemeltnek, elérendőnek tartasz.....,jelentéktelenné válik...-és nem kínoz többé. Nem okoz lelki fájdalmat.
Csak ez segít hozzá a tudatosságodhoz.
Amikor a tudatosságot elveszíted ,-jelentkezik a lelki fájdalom.
A kettő együtt nem lehet jelen. Egyik kizárja a másikat.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Szavak, szavak...
Minden szót lehet helyettesíteni egy másikkal....lásd szinonímák...
Minden metafóra helyett, lehet egy másikat alkalmazni...
Magát a jelenséget, folyamatot , mozzanatot KELL látni a szavak mögött...

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Szerintetek a lelki fájdalom mire jó, és miért van? Számít -e, hogy ennek az érzésnek, van -e tárgya, vagy nincs? Ha az életben minden azért történik, hogy rájöjjünk dolgokra, és tanulhassunk belőlük, a lelki fájdalom átélése miért jó nekünk?

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Kedves Misi!
Ez utóbbi bejegyzésed egzisztenciális kérdés.
Az eredeti polémia pedig technikai, legjobb esetben grammatikai - a helyes
szavak kiválasztása és használata körül keringett.
Senki sem vonja kétségbe a tárgyi ismereteidet,a tapasztalatodat, vagy a
kompetenciádat.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Kedves Mévike!
Vivekanananda, Szvámi Ráma, Andrew Vernon.....
Szűkebb körben megmondták néhány un.tanítványnak,
aki főállású misztikus /mesteri/ babérokra tört....
-nem alkalmas a meditációra az elméje.

Válasz

Jakobicz Imre üzente 9 éve

Sziasztok,
Szeretet és üdvözlet Mindenkinek! Hogy ez önzőség, vagy éppen önzetlenség?
Mindenki választhat kedve és meggyőződése szerint. A szeretet attól (választásodtól függetlenül) még szeretet marad annak, aki valóban szeretetet ad... mint ahogy az önzőség, vagy éppen az önzetlenség is lehet szeretet a számunkra, a választásunktól függően... Imo

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

1:0 a javadra! Pontosabban 1 000 000 : 0 (:

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Nem látok semmi ellentmondást a leírt mondataimban.
A meditációnak megvannak a maga igazságai.
NEM minden ember elméje alkalmas a meditációra. 1: 500.000-1000000 arány.
NEM elég a meditációs pózt felvenni /ülés ,állas, fekvés ,séta/.
Ha megmarad a gondolati működés, akkor csak látszati formaság
történt, nem meditáció.
A testnek olyan ellazultnak kell lennie, mintha anti-gravitációs térben lebegne.
Semmilyen probléma-, feszültség- érzelem- stb. gondolati úton NEM jelentkezhet.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

"4/ Az elmém olvad bele az Önvalóba. Ami a meditáció végeztével rejtélyes
módon visszarendeződik."
"Az elme és az önvaló egyidejűleg nem lehet jelen."
Ez a két kijelentésed ellentmond egymásnak.
Brunton úgy fogalmaz, hogy "az elme belemerül az Önvalóba." Ez nem
beolvadás, mert a merülésből simán visszatérhet. Nincs szükség rejtélyes
visszarendeződésre. (Ugyanakkor az Önvalóban jelen van az elme.)

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Az elme és az Önvaló egyidejűleg nem lehet jelen.
Csak vagy az egyik , vagy a másik.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

A tér -idő csak az elme számára létezik. Közös megegyezés alapján mérjük az
időt óra, perc stb. és a távolságot m, cm, fényév stb. közös nyelv angol stb.
Meditáció közben NINCS, aki meditáljon.
Ha mégis van szubjektív élmény, akkor az sikertelen meditáció.
Csak ekkor folyamatos a tér-idő.
Ebben az esetben az Önvaló nem jött ajándékba, nem érvényesült.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

1/ Ha meditáció közben a tér-idő nem szünetel az elme számára,
akkor az csak önáltatás, önbecsapás.
2/ Meditácó közben nincs szubjektív élmény. Az öt érzékszerv működése szünetel.
3/Nem az Önvalóm /mint rész/ olvad bele, egy másik nagyobb Önvalóba.
Ez így értelmezhetetlen. Csak egyetlen végtelen Önvaló, Tudat van.
4/Az elmém olvad bele az Önvalóba. Ami a meditáció végeztével rejtélyes
módon visszarendeződik.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

"De meditáció közben a tér-idő szünetel." Nonszensz! A tér - idő folytonos,
csak a meditáló szubjektiv élménye a tér-idő szünet.
Valóban a szóhasználat ellen tiltakoztam. A beleolvadás asszimiláció.
Az INTEGRÁCIÓ a varázsszó, pontosabban a REINTEGRÁCIÓ.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Shunryu Suzuki zen mester /1904-1971/. Régebben már tárgyaltunk
róla. Lumina rakta fel az anyagát.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Kedves Mévike!
A tudatváltás pillanatát utólag rekonstruálni, szavakat használva-, nem könnyű.
A meditáció előtt és után ,- térben és időben vagyunk. A duál világában.
De meditáció közben a tér-idő szünetel.
Ha valaki /pl.Osho, E.Tolle/ több ezerszer nekilát meditálni. Tételezzük fel , hogy
sikerül nekik. Akkor ezerszer beleolvadnak az Önvalóba, és ezerszer
visszatér, újra rendeződik az elméjük.
Ezerszer el is fogy a meditációban nyert energia. Mert a duál világában az elme működése,
a gondolatok súrlódása felemészti.
Ez okból lett Suzuki zen mester mondása szállóigévé.
" A zen szellem az örök kezdők szelleme."

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Ha az Önvaló az Atlanti óceán és te vagy - Sz.M. - az Amazonas, akkor
könnyen belátható, hogy csak egyszeri beolvadás történhet, mert a
nagy vízből már nincs individuális visszafolyás.
Ha"nem engedem az elmém tárgyakról gondolkodni", akkor arra gondolok,
hogy nem engedem az elmémet tárgyakról gondolkodni.
Ezért, ha az elménk értelmesen működik, akkor "az Önvaló energiája képes
érvényesülni... egyszerűen van számára hely..." (: ...

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Az Önvalóba olvadásom néhány előfeltétele:
-nem engedem az elmém tárgyakról gondolkodni;
-nem vágyom gazdagság után;
-nem gondolok családra , pénzre.

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

Amikor az elménk nincs zsúfolva a hétköznapi, világi élet ingereivel,
gondolataival,
akkor tud az Önvaló energiája érvényesülni.
Egyszerűen van számára hely.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Amikor az elménk zsúfolva van a hétköznapi, világi élet ingereivel ,
gondolataival,
akkor nem tud az Önvaló energiája érvényesülni.
Egyszerűen nincs számára hely.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Ennek megfelelően is látom a dolgokat.
Az ..*is*..-nek a mondatban kiemelt jelentősége van.
1)Tőlem függ, hogy az elmém logikusan -vagy ez, -vagy az módon
megosztva gondolkodik.
2)Vagy a -tat tvam aszi-t használva, itt már nincs megosztottság.
Mindkettőt alkalmazom, ahogy a körülmények kívánják.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

"Tat tvam asi, Szvétakétu!"
..."Vágd meg a fügét! Mi van benne? Csak mag?
Vágd szét a magvat!
Mit látsz? Semmit? - Ez a semmi a magban,
ez nő meg fává, ez a láthatalan:
ez a lélek, a mindenség csirája,
ez a valóság, ez a könnyű pára,
tudod-e, Szvétakétu?

Eltűnik, mint ha sót teszel a vízbe,
de ott az íze:
mindenen átcsap az örök lehellet:
az isten él, az isten A TE LELKED:
ez a valóság, melynek nincs halála,
ez a mindenség, ez a könnyű pára:
Ez vagy te, Szvétakétu!
(Szabó Lörinc: "Ez vagy te!")

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

A meghatározó, első indító tételem -" tat vam aszi szvétatéku".
Az Upanisadok "az vagy te " mondata.
Nálam ez nem formalitás. Ennek megfelelően is látom a dolgokat.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

"Ha már megszületett valaki, akkor már nincs változás"

-és ezt miért gondolod olyan biztosnak Mihály?!

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

"Ha már megszületett valaki, akkor már nincs változás - készen van "- írod.
Ez valószínű igaz lehet az esetek nagy részében. Mondhatni- tömegesen.
Ám a csillagok hajlamosítanak, de nem kényszerítenek!!! S így gondolom
akadnak, akik visszatalálnak a gyökereikhez... és születési joguk révén önmagukká válnak.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Nem lehet kihámozni a szójáték értelmét.
Ha már megszületett valaki, akkor már nincs változás,- készen van.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Csak az vagy akivé válsz, de csak azzá válsz aki vagy! (Sajnos elfelejtettem, hogy kitől származik ez az aforizma, de illeszkedik a "Légy önmagadhoz")

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Mert az önmagadról szóló ismeret az elme tartalmához,
konstrukciójához tartozik.
Amikor csak tisztán létezel, ismeret =gondolat nélkül,
akkor csak a tiszta megértés van. Ez nem gondolat.
Ezért M Aurélius nem csak császár volt , hanem BÖLCS is.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

"Ismerd meg önmagad!"-Sokrates.
Jó program, jó az irány.
De.....,- Marcus Aurelius sokkal-sokkal lényegre törőbb , mikor
azt tanácsolja -" LÉGY önmagad!"

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Ezek után? Ezek előtt sem volt....:)

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Úgy kell Neked! ....:) :P

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

Milyen kis pörgős információdús nyelved van. :-))

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

A hagyomány szerint a spártai Chilon-tól származik a híres ismerd meg magad felírat... de rajta kívül több jelölt is akad. Többek között Szokrátész, de ez könnyen cáfolandó, egyrészt, mert korábbi eredetű, másrészt köztudott,
hogy Szokrátész nem írt le semmit. Csak Plátonon keresztül maradtak fenn a gondolatai.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Jézus meg azt mondja,hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.
Pontosabban azt, hogy szeresd Istent, és szeresd a felebarátodat, mint tenmagadat. Világos a sorrend, mert tisztában volt az emberi természettel.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Taníts meg Uram !
.........................
.........................
Szuhanics Albert költő / József Attila-díjas...
szül. 1953- ......1000 db, verset írt....

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

Sziasztok.

Amikor imádkozom, én így imádkozom. Ti szoktatok imádkozni? Milyen terveitek vannak az életben?

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

Taníts meg Uram boldognak lenni,
Tiszta szívemből, könnyen szeretni.
Szállván virágra, miként a lepkék,
Könnyen cikázva, ahogy a fecskék.

Taníts meg engem, tisztának lenni,
Vissza nem nézni, előre menni!
Letenni minden terhet és gondot,
Látni magamban a középpontot...

Taníts még nekem egyszerűséget,
Hogy megláthassam mindig a szépet.
Igazgyöngy legyen szellemi lényem
A hamis ékszert még meg sem nézzem!

Taníts meg engem nyugodtnak lenni,
Útra kelőktől, szép búcsút venni.
Túltenni magam, azon mi nem megy,
Erősebb szenved, okosabb enged...

Taníts meg engem szerelmet adni,
Nem szalmalángként, parázs maradni.
Embernek lenni, minden esetben,
Segítő erő legyen kezemben!

Taníts még engem, hogyan lehessen,
Új reményt adni csüggedésemben!
Mindig, mindenkor emberi szóra,
Könnyet törölni, hajlani jóra.

Taníts meg engem, tanító tettre,
Példás jellemre, hű szeretetre.
Víg mosolyt csalni bánatos arcra,
Taníts meg Uram, erre a harcra...

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

:-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

van még kérdés ??

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

szókratész meg a többi okoska buddha....

mind én vagyok......

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

selymesfényűvé varázsolom a világot

Válasz

Raszta raszta üzente 9 éve

mondja meg maga s maradok békében

Válasz

Bíró Tibor üzente 9 éve

-

Válasz

Winkler József üzente 9 éve

Osho? Pedig én azt hittem amint az öreg Platon is axiomaként idézte, hogy "Mindig mindenből csak mértékletesen" "Semmiből sem túl sokat"..Az önzés élet ,illetve fajfentartási ösztön. A baj a mértéktelenséggel kezdődött a 19. századi világunkban..és lám mivé "fejlődött". Önszeretetté. = (önimádat) Altruizmus, ...talán már a lélekben "felemelkedettek"erénye. Ritka. Az igazán egoista nem "növi ki".. az ilyen érdek mozgatta világban.

Válasz

Bíró Tibor üzente 9 éve

Ahol Szeretet , ott É L E T ,

ahol Csend , ott B É K E ,

és a SZERETET veled É R E Z ,

hogy legyen Mindig V É L E D ! ! !


(bíró tibor *****

Válasz

Bíró Tibor üzente 9 éve

. . ., mert :

ÖRÖK BÉKE = az É L E T ! ! !

Válasz

Bíró Tibor üzente 9 éve

Az ÖRÖK BÉKE bennünk kezdödik ,

mert , akin nem fog a " gyülölet " ,

azon az É L E T soha nem végzödik ,

mert az Isteni , Köszikla épület ! ! !


(bíró tibor ****************************************

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Senki sem állította az ellenkezőjét, arról volt szó, hogy minden magunkkal kezdődik el...

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Lehet, hogy nem mondta...tette...:)

Olvastad Buddha történetét?

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Igen, az érzelmek is képesek visszahúzni.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Az ÖNVALÓ feltárása túl van a tudáson és az érzelmeken is!

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

A fekete-fehér helyet írhattam volna sötétséget és fényt, s akkor nincs
közös eredetforrás. Vannak alapszínek - a fekete nem tartozik közéjük.
A fekete- fehér kombináció lehet ellentétes, vagy komplementer, mint pl
a sakktábla, vagy a konyhakövem, vagy a taoizmus Jin-Jangja.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Nem fogadom el azt a kijelentést, hogy "az önzetlen ember gyökértelen!"
Ez egy baromság! Sorry!
Sehol nem említettem a spirutuális centrumot, Az én értelmezésaem szerint "izoláció vagy közösség" a varázsszó.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Egyik sem mondja, hogy LÉGY ÖNZŐ!

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Buddha szútrája pediglen így szól: szeresd magad, és figyelj, - ma, holnap, mindig.

Szókratész azt mondja: "ismerd meg önmagad"...
Buddha azt mondja: "szeresd magad"...

az egyik az elme, a másik a szív...

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Kedves Mévike!
írod:-" önzetleneknek egyetlen közös világuk van."
Éppen ellenkezőleg, fordítva.
**Az önzetlen ember gyökértelen, hiányzik a középpontja.**-mondja Osho.
Idézet a fenti szemelvényből.
A végtelen tudatnak a középpontja bárhova helyezhető.
Nem lokalizálható a tér egyetlen pontjára.
Ebből a szempontból ez egyetemes.
Itt és most 7 milliárd ember kapcsolódhatna 7 milliárd középponthoz,
de egyéb okokból ezt nem teszik. / pl. Mert ez nem érték számukra.
Különböző tényezők elvonják róla a figyelmet./
Ezért mondhatják a misztikus mesterek igazságként, hogy fölösleges elmenned a
Himalájába a megvilágosodást keresni. A középpontot bárhol azonosíthatod.

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

A delphi templom felirata - GNOTHI SZEAUTON - nem arról szól, hogy szeresd magad! Hanem , hogy ISMERD meg magad!

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Tele van a világ nárcisztikus karakterekkel, akikből tökéletesen hiányzik az önzetlenség és az empátia mások iránt.
A gyermek személyiségének alakulása éppen az énközpontúságból - önszeretetből - transzformálódik az empatikus viselkedés felé, önzésből az önzetlenség felé. Ez a norma! Az önutálat, önelutasítás, kisebbségi érzés nem normális. Egészséges lelkialkatú embert nem kell tanÍtani sem önzésre sem önzetlenségre.
Az önzők közül mindekinek külön-külön világa van, az önzetleneknek egyetlen közös világuk van. (Bocsássa meg Herakleitosz ezt a parafrázist!)
Ezek után mindenki tudhatja, hogy hová tartozik.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Kedves Tibor!
Nem terem itt neked bibor.
Legyél egy kaptafára való,
egyhangú, unalmas, alávaló.
Lásd be, nem vagy közénkvaló,
legyél csak más fórumon kiváló.

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Akadnak olyan egók, akik nekiugranak a világ megváltásának.
Kiáltványokat fogalmaznak meg a tömegnek..."-Ébredjetek!
Aki meg felébredt az ébressze fel a többit."
Tanúi lehettünk két hete, hogy sikertelenségre van kárhoztatva
az ilyen kisérlet.
Nemcsak Osho , de E Tolle is tanácsolja -*ELŐBB saját magadat
műveld ki, majd ha megfelelő mértékű BÖLCSESSÉGRE tettél szert,
AZUTÁN az talán beteljesíti rendeltetését.*

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Sajátos két-négysorosok.
Főleg a második-, harmadik-, negyedik létmódban / EGY /
lévő dolgokat s azok relációját , kapcsolódását érinti.
Az egydimenziós gondolkodású elme nem lát benne értéket.
Itt tágabb horizonton , s nem beszűkülve kellene nézelődni.

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Ahol ego van, ott nincs szeretet. Nem férnek meg, egy helyen.
Ahol ego van, ott nincs önzetlenség.
Ezért írja Osho, hogy légy önző, először magaddal foglalkozz.
Különben nincs mit adnunk...vagyis van....nézzünk körül...

Ha az embernek van bátorsága ahhoz, hogy mélyen belenézzen önmagába, akkor megláthatja, hogy semmit sem tesz önzetlenül.
Az ego fél szemmel mindig kifelé figyel, és azt lesi, hogy mit kap cserébe.
Nem tehet róla, ilyen a természete.... Ezért halljuk sokszor azt a mondatot, hogy bezzeg én, mi mindent megtettem érte...
Kell a jutalom. Akár az anyagi világban, akár a túlvilágon....

Ezért írja Osho, hogy légy önző, mert ha magaddal foglalkozol - meditálsz, figyelsz, szereted magad - a tudatosság hatására oldódik az ego, boldog vagy, már tudsz adni....
És akkor már "eszedbe" sem jut az önzetlenség, igaz az önzés sem....
Teszed, amit az Élet ˇkívánˇ.

Válasz

nádi hegedű üzente 9 éve

Igen Attila, a lényeg ugyanaz, mint az önszeretetnél. Ha magunkat nem szeretjük, mást sem tudunk.
Minden magunkkal kezdődik, ez az első lépés....

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

A fehér és a fekete is egy tőröl sarjad! A közös eredet, hogy mindkettő szín. A színből sarjad ki a fekete a fehér a szürke megannyi árnyalata és a piros, kék, barna...stb. Egy a forrásuk, csak máshogy nyilvánulnak meg, a piros pirosnak a fehér fehérnek...mindegyik más, ezért tudjuk megkülönböztetni. És csak egymáshoz viszonyítva lehet értelmezni őket.
Ha például csak önmagában a fekete szín létezne, akkor nem tudnánk összehasonlítani más színnel és ha nem tudnánk összehasonlítani, akkor viszonyítani sem tudnánk. Ezért értelmetlen volna a fekete szín. Azért van szükség a többi színre, hogy értelmet nyerjen a fekete (kitűnjön a többi közül). Ez által tudjuk látni, értelmezni. És ha tudjuk értelmezni akkor már van!

Szerintem ilyen a duális világ...

Válasz

Szarka Ildikó üzente 9 éve

Kedves Tibor !
Nagyra értékelem költői tehetségedet ,de véleményem szerint ezt egy másik fórumon eredményesebben tudnád kamatoztatni.Szívem szerint szívesebben olvasnék tőled szép kerek megfogalmazott mondatokban néhány a témához tartozó véleményedet,gondolatodat....!

Válasz

Bíró Tibor üzente 9 éve

köszönöm . . .

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

A fehér és a fekete nem sarjadnak közös tőröl.
Az önzés fekete, az önzetlenség fehér. Az igaz, hogy a kettő között a szürke megannyi árnyalata megnyilvánulhat, mégsem lehet egyik sem a másiknak feltétele.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

Talán tényleg nincs hozzá köze, de ha mélyebb értelemben vizsgáljuk a dolgot, akkor láthatjuk, hogy az önzés és az önzetlenség is egy tőről fakad. A két tulajdonságnak azonos a forrása. Bár a tartalmuk ellentétes egymással, mégsem létezik az egyik a másik nélkül. Szorosan összefüggnek. Nem ismernénk az önzetlenséget, ha nem ismernénk az önzőséget.
Az önzetlenséggel másnak, az önzőséggel magamnak adok. Mind a kettő adás csak az irányuk más. De az adásról szólnak, nekem és másnak. Csak úgy tudok másnak adni ha magamnak is adok. Ha magamat is szeretem akkor tudok mást is szeretni, de ha magamat nem szeretem, akkor a másikat sehogy vagycsak színlelve tudom szeretni.
Vagy ha először nem adok magamnak enni (ami önmagam felé irányuló önzés), és éhen halok akkor nem tudok más rászorulónak sem enni adni.

Szerintem OSHO valami hasonlóra gondolt!

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Azt szokták mondani, hogy van egészséges önzés, amely általában
a túléléshez szükséges. Genetikailag magában hordozza az ÉLŐVILÁG,
nemcsak az emberiség. Richard Dawkins világhírű könyve - Az Önző Gén -
választ ad az önzés biológiájára. Ez a könyv OSHO fénykorában volt
beststeller.
Az ember feladata többek között az, hogy biológiai ösztöneit humanizálja,
átszellemesítse!
Katalinnal érzek egyet teljes mértékben!

Válasz

Mátis Éva üzente 9 éve

Attila!
Amit írsz, az nagyon szép gondolat - az egyetlen humánus mondatra, amit
ez a cikk tartalmaz. Csakhogy ennek semmi köze nincs sem az egoizmushoz, sem az önzés-önzetlenség pároshoz.

Válasz

Molnár Katalin üzente 9 éve

Nem értek egyet. Az önző ember elvesz, mert csak magának akar, másnak nem.
A szeretet nem önzőség.

Én nem azért vagyok kedves, és nem azért segítek másoknak, mert cserébe bármit is visszavárok. Nem azért teszek meg másoknak dolgokat, mert boldogságot akarok kicsikarni tőlük.
Azért teszem mert már egy jó ideje elsősorban az érzéseim, és nem a gondolataim irányítanak. Egyszerűen, ha úgy érzem meg kell tennem valamit, megteszem. Bármilyen furcsának is tart ez miatt a világ.

Már nem zavar, hogy más vagyok. Általam mások is változnak.

Válasz

Végh Attila üzente 9 éve

Ez az út nekem is tetszik, érdemes rajta végigmenni...csak befelé haladva mindig mélyebbre és mélyebbre önmagunk valódi lényéhez közeledve.
Csak saját magunk által tud újjászületni a Világ, saját magunk által tudunk változtatni rajta...

Válasz

Szilágyi Mihály üzente 9 éve

Csak egy misztikus mester találhat az -önzés- körülményei között pozitívumot.
Csak neki van ehhez látása.

Válasz