Laci,
azért nem találod , mert szervezői kérésre levettem a felvételeket.
A.J.Christian szokott nyilvános előadásokat is tartani (http://www.ajchristian.hu). Javaslom a személyes részvételt, jóval többet ad mint egy amatőr hangfelvétel meghallgatása. Ha pedig valamelyik könyvét szeretnéd inkább elolvasni az Édesvíz könyvesboltban (http://webaruhaz.edesviz.hu/a-j-christian.html) biztos megtalálod.
Ha érdekel, a következő előadása november 3.-án lesz. Az értesítőt majd felteszem a weboldalra.

Válasz

Kérdés a vezetőkhöz:
nem találom az oldalon A.J.Christian videóit, úgy emlékszem itt voltak.
Mi az oka,hogy eltűntek?
Hol keressem?

Válasz

Maradjon meg ez a hozzáállásod, legyél egy jó pénzügyi szakember, és találj egy becsületes alapítványt, ahol elkél a szív, és a kreativítás. És oké lesz minden. ;-)

Előzmény

Válasz

Az életem folyamán, mindig az olyan dolgokba vágtam bele, ami nehezen ment, vagy kevésbé értettem. Ezek vonzottak. Még egy gyárban dolgoztam a soron, amikor rájöttem, hogy számfelejtő, és számtévesztő vagyok. Még egy három jegyű szám rövidtávú memorizálása is problémát okoz.
Ezért beiratkoztam egy mérlegképes könyvelő tanfolyamra.
Most pénzügyi ügyintéző vagyok, és elismerik a munkámat, vagyis jól végzem, amit csinálok. Igaz néha túl kreatív vagyok, azokhoz képest akikkel dolgozom, de ez nem okoz problémát.
Sokak szerint túl puhány vagyok közgazdásznak, és könyörtelenné kellene válnom, amilyen én soha nem leszek, ilyen embernek mint én nincs helye a közgazdászok között, valószínűleg munkát sem fogok találni.
Én máshogy látom.
Az életem csupa kihívás, és mindig a legnehezebbet választom.
Nem is az motivál, hogy mi lesz majd a jövőben, mert azt majd a sors megoldja. Én nem aggódom miatta.
Ami fontos, hogy olyan dolgok tárulnak fel előttem, olyan összefüggések világosodnak meg, melyek homályban maradtak volna, ha nem indulok el ezen az útvonalon.

Válasz

A te szakmád pedig jogász..??? :-D

Előzmény

Válasz

"A nem létezik tér és idő, ugyanúgy nem létezik, mint a tér vagy az idő"

A tibeti mamának van három fia, nagyon büszke mind3-ra.
Így dicsekszik:
- az első nagyon okos, orvos lesz belőle
- a középső olyan dolgos, hogy virágzik a tanyánk
- a legkisebb pedig szerzetes.

Előzmény

Válasz

Tévút!
(közgáz első óra, első perc: fabatkám csak úgy lehet, ha elveszem valakitől)
Nincs más út!
Én vagyok; minden más közös.
Vagyis, élni csak a közösség vesztesége által lehetséges(isteni teremtés).
Még a remete is a közös levegőt szívja (el mások elől).
A szükséglet felismerése a problematikus.

Előzmény

Válasz

"a közgazdászok közül kikerült óriási hangyák tették olyanná amilyen most."
- Van erről egy fabulám: Az első közgazdász!

ESETEM A PÉNZZEL
"A kezdet Ti úgy mondanátok, hogy kereskedő vagyok, pedig csak csereberélek. Amikor a Nagy Aszály idején sokan meghaltak közölünk, néhányan elhatároztuk, hogy szerzünk ennivalót akárhonnan is. Sikerült! Egyedül én nyomorodtam meg egy ügyes súri harcos fejsze csapásától. Törzsem attól fogva hősként tisztelt. Ellátott mindennel, ami csak tőle tellett, mégis állandóan éheztem. Egész nap csak ültem és töprengtem, miként változtathatnék nyomorúságos helyzetemen. Ősszel megérkeztek a hegyi pásztorok a nyájjal és rengeteg nyersbőrrel. Törzsem megszokta, hogy minden ügyes-bajos dolgával hozzám forduljon. A pásztorok is körém telepedtek. Egymás szavába vágva panaszolták, hogy nyakukon maradtak a bőrök. A parasztoknak sem kell, hiszen senki se varr magának subát, bocskort, amióta az ügyes kezű varga mindenkinél jobbat, szebbet, tartósabbat készít. Szántam a pásztorokat, mert igaz ugyan, hogy sajton, tejen is meg lehet élni, de kenyér sem ártana a napi lakomához. Márpedig akkoriban nem termett annyi gabona, hogy mindenkinek jusson belőle. Jól tudtam, a bőr sem áll el végtelenségig, a bocskor is lekopik tavaszra az emberek lábáról, szóval valamit sürgősen tenni kellett. Hívtam a vargát, kérdeztem mennyi bőrt képes kicserezni vetéstől aratásig? Mondta: -se bocskora, se búzája annyi, hogy bőrre cserélje. No! -tegyék csak le a bőröket ide fészerbe, -mondottam kis gondolkodás után az atyafiaknak-, aztán ezt a telet bírják ki valahogyan. Garantálom, hogy jövőre lesz bor is, búza is, békesség is mindannyiuknak. A pásztorok hittek nekem. Tavaszig elhordta a varga meg a szűcs az összes bőrt, és hozták vissza a kész subákat, bocskorokat. Mindketten tudták, hogy cserében megtöltöm a magtárukat ősszel. Úgy is történt. A következő évben már mindenki hozzám hozta fölösleges termését. Nálam szezontól függetlenül is be lehetett cserélni mindent mindenre: -búzát bocskorra, borjúra, borjút kaszára kapára. Paraszt és kovács egyaránt velem csereberélt, egymással alig találkoztak. A pásztorok megkapták járandóságukat, s mindenki engem dicsért. Soha többé nem kellett éheznem, hiszen mi sem természetesebb annál, minthogy minden hozzám került termésből levontam valamicskét a magam számára. Lassan felfedeztem, hogy ha mindenki biztonsággal jóllakhat, akkor nincs az a fölösleg, amit egy másik fölöslegesért el ne lehetne cserélni."
Szóval, valahogy így kezdődött az egész.

Előzmény

Válasz

:)

Előzmény

Válasz

Hasonlóan látom a helyzetet, mint Azzam!
Azt a szakadékot, ami az életfilozófiád és a közgazdász szakmád között van azt hétköznapi képességekkel nem lehet áthidalni. Vagy az egyik, vagy a másik oldalra fog billenni a mérleg. Én a közgazdász szakmát ereszteném el, ami nem több mint egy bábu a világ "nagyhatalmasai" szolgálatára. Hosszú távon járhatatlan út. De ez csak az én meglátásom, a te szempontod biztos mást mutat.

Előzmény

Válasz