v. a. üzente 11 éve
Laci,
azért nem találod , mert szervezői kérésre levettem a felvételeket.
A.J.Christian szokott nyilvános előadásokat is tartani (http://www.ajchristian.hu). Javaslom a személyes részvételt, jóval többet ad mint egy amatőr hangfelvétel meghallgatása. Ha pedig valamelyik könyvét szeretnéd inkább elolvasni az Édesvíz könyvesboltban (http://webaruhaz.edesviz.hu/a-j-christian.html) biztos megtalálod.
Ha érdekel, a következő előadása november 3.-án lesz. Az értesítőt majd felteszem a weboldalra.
Papp Laci üzente 11 éve
Kérdés a vezetőkhöz:
nem találom az oldalon A.J.Christian videóit, úgy emlékszem itt voltak.
Mi az oka,hogy eltűntek?
Hol keressem?
T. Lajos üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
Az életem folyamán, mindig az olyan dolgokba vágtam bele, ami nehezen ment, vagy kevésbé értettem. Ezek vonzottak. Még egy gyárban dolgoztam a soron, amikor rájöttem, hogy számfelejtő, és számtévesztő vagyok. Még egy három jegyű szám rövidtávú memorizálása is problémát okoz.
Ezért beiratkoztam egy mérlegképes könyvelő tanfolyamra.
Most pénzügyi ügyintéző vagyok, és elismerik a munkámat, vagyis jól végzem, amit csinálok. Igaz néha túl kreatív vagyok, azokhoz képest akikkel dolgozom, de ez nem okoz problémát.
Sokak szerint túl puhány vagyok közgazdásznak, és könyörtelenné kellene válnom, amilyen én soha nem leszek, ilyen embernek mint én nincs helye a közgazdászok között, valószínűleg munkát sem fogok találni.
Én máshogy látom.
Az életem csupa kihívás, és mindig a legnehezebbet választom.
Nem is az motivál, hogy mi lesz majd a jövőben, mert azt majd a sors megoldja. Én nem aggódom miatta.
Ami fontos, hogy olyan dolgok tárulnak fel előttem, olyan összefüggések világosodnak meg, melyek homályban maradtak volna, ha nem indulok el ezen az útvonalon.
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Tévút!
(közgáz első óra, első perc: fabatkám csak úgy lehet, ha elveszem valakitől)
Nincs más út!
Én vagyok; minden más közös.
Vagyis, élni csak a közösség vesztesége által lehetséges(isteni teremtés).
Még a remete is a közös levegőt szívja (el mások elől).
A szükséglet felismerése a problematikus.
Andrassy Mariann üzente 11 éve
"a közgazdászok közül kikerült óriási hangyák tették olyanná amilyen most."
- Van erről egy fabulám: Az első közgazdász!
ESETEM A PÉNZZEL
"A kezdet Ti úgy mondanátok, hogy kereskedő vagyok, pedig csak csereberélek. Amikor a Nagy Aszály idején sokan meghaltak közölünk, néhányan elhatároztuk, hogy szerzünk ennivalót akárhonnan is. Sikerült! Egyedül én nyomorodtam meg egy ügyes súri harcos fejsze csapásától. Törzsem attól fogva hősként tisztelt. Ellátott mindennel, ami csak tőle tellett, mégis állandóan éheztem. Egész nap csak ültem és töprengtem, miként változtathatnék nyomorúságos helyzetemen. Ősszel megérkeztek a hegyi pásztorok a nyájjal és rengeteg nyersbőrrel. Törzsem megszokta, hogy minden ügyes-bajos dolgával hozzám forduljon. A pásztorok is körém telepedtek. Egymás szavába vágva panaszolták, hogy nyakukon maradtak a bőrök. A parasztoknak sem kell, hiszen senki se varr magának subát, bocskort, amióta az ügyes kezű varga mindenkinél jobbat, szebbet, tartósabbat készít. Szántam a pásztorokat, mert igaz ugyan, hogy sajton, tejen is meg lehet élni, de kenyér sem ártana a napi lakomához. Márpedig akkoriban nem termett annyi gabona, hogy mindenkinek jusson belőle. Jól tudtam, a bőr sem áll el végtelenségig, a bocskor is lekopik tavaszra az emberek lábáról, szóval valamit sürgősen tenni kellett. Hívtam a vargát, kérdeztem mennyi bőrt képes kicserezni vetéstől aratásig? Mondta: -se bocskora, se búzája annyi, hogy bőrre cserélje. No! -tegyék csak le a bőröket ide fészerbe, -mondottam kis gondolkodás után az atyafiaknak-, aztán ezt a telet bírják ki valahogyan. Garantálom, hogy jövőre lesz bor is, búza is, békesség is mindannyiuknak. A pásztorok hittek nekem. Tavaszig elhordta a varga meg a szűcs az összes bőrt, és hozták vissza a kész subákat, bocskorokat. Mindketten tudták, hogy cserében megtöltöm a magtárukat ősszel. Úgy is történt. A következő évben már mindenki hozzám hozta fölösleges termését. Nálam szezontól függetlenül is be lehetett cserélni mindent mindenre: -búzát bocskorra, borjúra, borjút kaszára kapára. Paraszt és kovács egyaránt velem csereberélt, egymással alig találkoztak. A pásztorok megkapták járandóságukat, s mindenki engem dicsért. Soha többé nem kellett éheznem, hiszen mi sem természetesebb annál, minthogy minden hozzám került termésből levontam valamicskét a magam számára. Lassan felfedeztem, hogy ha mindenki biztonsággal jóllakhat, akkor nincs az a fölösleg, amit egy másik fölöslegesért el ne lehetne cserélni."
Szóval, valahogy így kezdődött az egész.
v. a. üzente 11 éve
Hasonlóan látom a helyzetet, mint Azzam!
Azt a szakadékot, ami az életfilozófiád és a közgazdász szakmád között van azt hétköznapi képességekkel nem lehet áthidalni. Vagy az egyik, vagy a másik oldalra fog billenni a mérleg. Én a közgazdász szakmát ereszteném el, ami nem több mint egy bábu a világ "nagyhatalmasai" szolgálatára. Hosszú távon járhatatlan út. De ez csak az én meglátásom, a te szempontod biztos mást mutat.
v. a. üzente 11 éve
Az ismerősöm miatt nem aggódom, ő választotta ezt a hozzáállást. Évekkel ezelőtt próbáltam vele beszélni, azért, mert láttam, hogy lehetne máshogy is. Akkoriban úgy gondoltam az volna a jobb, ha az emberiség javára tudná fordítani a képességeit(ahogy indult az egész). Nem akarta csiszolni magát, nem fogadta el a segítő kezet sem és lesiklott erről a pályáról. Ha valaki az ilyen képességeket nem képes kezelni, akkor az egó menthetetlenül lehúzza őt. Pedig némely egyszerű gyakorlat is segíthet. Csak akkor lehet mit tenni, ha majd ráébred és lépni fog, magától. Addig tétlenül nézi az ember a szenvedését. Megtanultam, hogy mindenkit nem lehet "megmenteni", kell hagyni folyni a dolgokat a maguk medrében. Ugyanolyan jó ez is mintha amúgy volna!
T. Lajos üzente 11 éve
Azt a világot,, Kedves Katalin, amiről te beszélsz, a közgazdászok közül kikerült óriási hangyák tették olyanná amilyen most. Azok a hangyák, akik akkorára nőttek, hogy pillanatok alatt el tudták tüntetni az egész boly, sőt utána idegen bolyok megélhetését is. sajnálom, hogy ilyen agymosott szakmát választottál. ahol alap az a hozzáállás, hogy óriáshangyák akarjunk lenni. hiába is küzdesz ellene, te is a bolytársaid fején fogsz majd lépkedni, és az utolsó morzsáik elcsalásán fogsz munkálkodni, mégha közvetett, és számodra nem egyértelmű módon is...bár ne így lenne.....
Raszta raszta üzente 11 éve
mások elvárásait nem lehet leküzdeni, mert azok mások elvárásai.. mit lehet tenni mások elvárásaival? semmit.. de mivel azok mások elvárásai, ezért nem is tartoznak hozzám, hozzám azok tartoznak, amik az én elvárásaim.. ha mások és én egyek vagyunk, akkor az elvárások láthatóak lesznek, és ha láthatóak, akkor könnyen kezelhetőek.. akár elfogadás, akár elutasítás lesz belőlük, ez lényegtelenné válik, hiszen a megoldás a kezelhetőségben rejlik..
Molnár Katalin üzente 11 éve
Kedves Attila!
Az életünk olyan, mint egy körforgás, van hogy jobban mennek bizonyos dolgok, van hogy kevésbé, máskor más dolgok kerülnek előtérbe.
Van akinek az élet tálcán kínálja a lehetőségeket, másoknak meg kell járnia a poklok-poklát, hogy felismerje az utat, amelyen járnia kell.
Ne aggódj az ismerősöd miatt. Ha úgy érzed beszélned kell vele, tedd meg minél előbb. És minden felmerülő gondolatodat oszd meg vele.
Lehet, hogy nem csak az ő számára lesz ez hasznos, hanem te is másképp látsz majd bizonyos dolgokat.
Minél többször sikerül elmozdítanod a "látószögedet", annál többet fogsz látni.
Molnár Katalin üzente 11 éve
Nincsenek természetfeletti képességeim, teljesen átlagos vagyok.
Nem hiszem, hogy bármikor is elérném a "megvilágosodást", talán nem is akarom, inkább hagyom, hogy hadd sodorjon az ár. A változást nem lehet kierőszakolni, csak nagyon lassan formálódunk, úgy hogy szinte észre sem vesszük. Ezért tud beépülni a változás minden apró lépése az életünkben.
Kedves Szerzetes!
Én bizonyára sosem érem el azt a "szintet", amin éppen te most vagy, bár szeintem nincsenek is szintek, minden ember élete egyedi, és különleges.
Én szeretem az egoista embereket is, mert nem az egót látom, hanem a bennük lakozó lelket. Valahol sajnálom őket, mert boldogtalanok, és nem ismerik fel boldogtalanságuk okát.
De valahol mindenki önző egy kicsit, nagyon ritka az olyan ember aki önzetlenül tud élni. Én személy szerint még nem találkoztam eggyel sem.
Az államról és annak világáról nem szeretnék írni, mert közgazdásznak tanulok, és a tanultak alapján más szemszögből látom az ezzel kapcsolatos dolgokat.
Cipeli a picike hangya hátán a megszerzett elemózsiát. Az Ő világában léteznek bogarak, apró kavicsok, az emberről semmit sem tud. Ha egy hangya a sok közül úgy dönetne, hogy emberi méretűvé varázsolja önmagát, és mondjuk meg is tehetné, soha többé nem élhetne közös életet hangyatársaival, azok észre sem vennék őt. Én nem szeretnék óriássá nőni, mert az emberek által megteremtett világ formálásán nagyon sokan dolgoznak, és a közös gondolatok által formálódik a jövő. És minden jólelkű ember aktívan, vagy passzívan sokat tehet azért, hogy a zárkózottak szíve is menyílhasson.
Ha óriássá növelném magamat mint te, szerzetes, és nem vennék tudomást az emberek sokasága által megalkotott világról, akkor igazán elmondhatnám magamról, hogy önző vagyok, mert az én szellemi boldogságomon kívül, más már nem is érdekel.
Én akkor vagyok boldog, ha adhatok, akkor amikor mások örülnek, az én szívemet is melegség tölti el.
T. Lajos üzente 11 éve
Tesám!
Azt ugye te is tudod, hogy nem lenne a kezedben az a levél, ha te korábban nem azonosultál volna azzal a Luminával, aki "tartozik" az ingyenélő szarháziaknak... Ugye?
:-)
Egyébként egyezünk mindenben.
v. a. üzente 11 éve
Arra a tűzre gondolok, ami az életet adja és minden emberben ott pislákol valahol belül (a legtöbb emberben csak pislákol). És ha valakiben föllángolni talál e tüzecske, akkor kell tudni kezelni, mert ha nem, akkor bárkit megégethet. A láng kellemes melegétől könnyen meg lehet "részegülni" és észre sem veszi az ember, hogy a tűz mindent feléget.
Van egy ismerősöm, aki természet feletti képességekkel rendelkezik, de képtelen őket kezelni. Látja az emberek betegségeit, elveszett tárgyakat talál meg telepatikus úton, stb. Jól indult a dolog, de egyszer csak a nagy lendületnek vége szakadt. Mivel képtelen kezelni ezt a helyzetet, ezért nem igazán tudja hasznosítani őket (inkább visszájára fordult a dolog). Nem tudja feldolgozni és kibontakoztatni a képességeit, ezért élete a padlón(lecsúszott, kiégett).
Persze nem rád gondoltam, úgy látom te tudod kezelni a "tüzet"
és a tűz nagyon kell!
androméden üzente 11 éve
Raszta raszta üzente 11 éve
A nem létezik tér és idő, ugyanúgy nem létezik, mint a tér vagy az idő. A találkozás se létezik, a sehol és a soha se. Nem létezővel magyarázod a számodra nem tetsző szavaim nem létező mély jelentését.
Ne legyél egoista, inkább kelj életre..
"ha olyan dolgokról beszélünk életünkben amik nem léteznek, akkor mi lesz velünk?"
felismerjük, változni kezdünk és találkozhatunk
Molnár Katalin üzente 11 éve
"ha olyan dolgokról beszélünk életünkben amik nem léteznek, akkor mi lesz velünk?"
Találkozzunk 6-kor a parkban az öreg fa alatt. Jajj, bocs, elfelejtettem. Nem létezik tér és idő. Akkor találkozunk sehol, soha.
"ha olyan dolgokról beszélünk életünkben amik nem léteznek, akkor mi lesz velünk?":
TALÁLKOZUNK! :)
Raszta raszta üzente 11 éve
A tér és az idő nem létezik, ahogy az ok-okozat sem, ezért megszűnni sem tud. Beszélhetünk ezekről a dolgokról életünk végéig, de attól még, hogy beszélünk róluk, nem fognak létezni.. És mit gondoltok, ha olyan dolgokról beszélünk életünkben amik nem léteznek, akkor mi lesz velünk? Hát, szerintem is. Az jó, ha megértjük egymást, és az is jó, ha nem, mert a csendben ezek a dolgok nem, hogy nem fontosak, de még csak nem is dolgok. Annyi dolog van az emberek fejében, hogy azt se tudják már, hogyan kell élni. A dolgok, amik a fejünkben csörömpölnek, sokkal fontosabbak lettek, mint maga az élet. Azt hisszük, hogy élünk. Azt hisszük, hogy nincs szükségünk arra, hogy élni tudjunk, mert a dolgok tudása lett az életünk.
Komoly emberek.
Pont, mint egy viccben.
Raszta raszta üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
Kedves Szerzetes!
wikipedia:"A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében."
Szerintem az élet ilyen.
Amúgy meg nem tehetsz semmit sem az ellen, hogy bírlak. Nem tudod megutáltatni magadat velem.
Sok mindenkit kedvelek itt ezen az oldalon.
És nekem is vannak érzelmi kitöréseim, és egy ilyen kitörésemben írtam, hogy bírlak. És nem bántam meg. Még mindig jól érzem magam :)
És nem baj, ha elismerésre hajtassz. Az is fontos dolog az ember életében.
Én a munkám során élem meg.
Szerintem nincs is olyan ember, aki ne szertné, hogy elismerjék őt valamiben.
Tanulni, már nem az elismerés miatt tanulok, hanem egyszerúen csak élvezem.
Nem tenném, ha nem így lenne.
Az élet dolgairól pedig nem szoktam össze-vissza mindenkinek beszélni. Minden ember más és más, sokakat nem is érdekel ez a téma. Nem erőltetem senkire a meglátásomat, csak azokkal osztom meg a gondolataimat, akiknél úgy érzem keresnek, tanácstalanok, elakadtak, és hiányzik nekik valami, ami tovább lendíti a gondolataikat. És nekik is csak annyit mondok, amennyi szükséges.
Ide is azért irogatok, mert úgy érzem, valakinek segítek ezzel továbblépni, és szívesen olvasgatom mások gondolatait is.
Benned egy filozófus veszett el. Olyan jól csavarod a szavakat, minha a nagybátyámat hallgatnám, pedig ő egyetemen tanítja a filozófiát.
"...van olyan, hogy nincs olyan, és nincs olyan, hogy olyan van..."
De most tényleg, olyan vagy...
:)
Molnár Katalin üzente 11 éve
Kedves Mihály!
Talán azért nem létezik a "megvilágosodott ember" számára az ok-és okozat, mert abban az állapotban megszűnik a tér és az idő.
Azért tettem idézőjel közé a kifejezést, mert én igazából nem tudom, milyen is a megvilágosodott ember. Vannak pillanatok az életemben, ami szerintem nem egyenlő azzal a fogalommal, amit ez alatt a kifejezés alatt értetek.
Ha leülsz a számítógép elé, és ezt a formát választod arra, hogy megoszd mással a gondolataidat, el kell előbb fogadnod a rendszer jelenleg érvényes szabályait. Pl: ütögetsz egy billentyűzetet, kattintgatsz, vársz, hogy betöltődjön egy oldal, kíváncsian vársz a reagálásokra, hogy megtudd mások hogyan látják a dolgokat, gondolatébresztőként hasznosítva azokat, stb.
Az emberek ezen kívül máshogy is kapcsolatba léphetnek egymással.
Minél többen képesek használni egy bizonyos csatornát, annál eredményesebben juthatnak el minél szélesebb körben a fotosnak tartott gondolatok.
Viszont minden csatornának megvan a maga rendszere, amit el kell fogadnod, ha használni szeretnéd. A telefonnál számokat kell használnod, és a füledhez kell emelned a készüléket.
Az a közeg, melyben a hétköznapokat éled meg szintén tele van szabályokkal. Ilyen például, hogy létezik a tér, és az idő. És ebben a "csatornában" nyeri értelmét az ok, és az okozat is.
Ezek csak mind, mind eszközök.
Nem ez a lényeg.
Szerintem ezt te is érzed :)
Szilágyi Mihály üzente 11 éve
Az ok és okozat törvénye....
A megvilágosodás mesterei-értői nem csak egyféleképpen ismerik az ok-okozat tv-ét.
Amikor társadalmi életet kell élnie, az elvárásoknak megfelelően él, cselekszik, reagál.
Amikor a megvilágosodás szempontjából tekinti az ok -okozatot, nem fogadja el, hogy
ez okozza azt. Ez csak torz látszólagosság.
Ez csak a hétköznapi elme számára van így.
Amit az * ok -okozati * viszonynak tapasztal az átlagelme, az az a folyamat , ahogy a
világegyetem kibontakozik. Ez már korábban említve lett.
Ez az összes megelőző korok kibontakozásának eredménye, hogy a világegyetem
pont ott lehessen ahol van.
Megvilágosodott számára a végső okok száma / millió-millió/, VÉGTELEN és minden időpillanatban EGYSZERRE jelentkeznek.
A mostanit megelőző minden pillanat történése az előfeltétele.....
Így gondolva pl -a bíróságok döntése értelmetlen . A bírói gyakorlat csak egy-két
okot nevez meg..-, pl sikertelen érettségi, feldúlt lelkiállapot, alkoholt ivott stb.stb.
David R Hawkins gondolatait is felhasználva.....
v. a. üzente 11 éve
Raszta raszta üzente 11 éve
A szél és a nap
Azon vitatkozott,
Hogy melyikük
Tudná megmozdítani Buddhát.
A szél
Próbálkozott először.
Fújt és fújt.
Buddha nem mozdult.
Erősebben és erősebben.
Hidegebben és hidegebben.
Egy csepp könny
Esett
Ki Buddha szeméből.
A szél győzelemtől ittasan
szállt tovább.
Aztán a nap próbálkozott.
Sütött és sütött.
Buddha nem mozdult.
Erősebben és erősebben.
Melegebben és melegebben.
Egy csepp izzadság
Esett
Le Buddha homlokáról.
A nap dicsőségtől ragyogva
nyugodott le.
Buddha felsóhajtott:
Mit meg nem kell tenni,
Hogy mind boldogok legyenek.
Molnár Katalin üzente 11 éve
bocs a többi helyesírási hibáért is, de még elég fáradt vagyok az éjszaka után, viszont ezt meg kellett osztanom veletek
:)
Molnár Katalin üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
Nem a kutatás, és a folytonos keresgélés az élet értelme. A legtöbb dolog amit keresünk, éppen az orrunk előtt van, csak mi annyira keressük, hogy észre sem vesszük. Egy csomó időt elpazarlunk erre.
És a dolgok amúgy is rátalálnak egymásra. Ez olyan, mint a voznás törvénye. Ha valakivel találkozni szeretnél előbb-utóbb valami összehozza a találkát. Ez mindennel kapcsolatban így működik. Ezért fog visszatalálni hozzád a megfogalmazott kérdés, és nem üres kézzel jön, hanem a válasszal.
Tehát felesleges időt pazarolni a megvilágosodás keresésére.
Inkább ÉLJ a legjobb meglátásod szerint, tedd meg a tőled telhető legtöbbet, járj nyitott szemmel, és élvezd a világ minden pillanatát, mosolyogj, az embereken, segíts, ha erre érzel késztetést, és ne szomorkodj, mert minden EGY, és ennek te is a része vagy.
Éjszaka discóban voltam a nővéremmel, és kaptunk csak úgy valakitől egy-egy szál virágot tánc közeben. Velünk szoktak ilyen különleges dolgok történni, bár ezen is lehetne csodálkozni, de itt most nem is ez a lényeg. Ahogy élveztem a zenét, és táncoltam a virág szárát simogattam az ujjaimmal, és amikor a levágott részhez értek az ujjaim, éreztem a jájdalmát, ami nagyon megrendített. Utána viszont boldogság töltött el, mert az érzés átalakult, a virág feláldozta magát, egy olyan cél miatt, ami külső szemlélőként értelmetlen haldoklásának értelmezhető.
A virág azért került hozzám, hogy megértsem, amikor cselekszünk nem szabad azon gondolkodnunk, hogy ez számunkra milyen előnyökkel is járhat, mert nem az ÉN vagyunk a központban, itt sokkal-sokkal összetettebb dologról van szó, és sosem tudhatjuk, hogy cseelkedeteinkel mikor, és hogyan fogunk segíteni kinek, és miben.
Ahogy a rózsaszál sem tudta a levágásakor, hogy később magyarázatot fog adni valakinek, egy megfogalmazott kérdésére.
Legyen szép napotok!
v. a. üzente 11 éve
Eszembe jut a sok okos szöveg, a nagy mesterektől való idézetek, meg az , hogy miről is beszélgetünk itt ebben a közösségben. Hol is van az igazság? A bölcs szavakban vagy az egyszerű hétköznapokban? Ha van megvilágosodás, ugyanolyan jó mint ha nincs!
Katalin,
számomra fontos, hogy leírtad a megtapasztalásod. Az igazi Mester valahol itt van a mindennapokban...csak nem mindig vesszük észre. Távoli keleti tanításokban reméljük felfedezni a "nagy tudást". Pedig itt van bennünk, a mindennapi életünk része, amikor várunk a buszra vagy egy plakátot nézünk és egyszer csak ott van. Nem kell akarni és mégis. Csak úgy, mert mindig is itt volt.
Ennél jobb ízűt nem is lehet "beleharapni" a Valóságba. És ha megvan az íz, akkor a többi majd jön magától. Ezt hívom én nem akarva akarásnak.
A Buddhista szerzetesek dicshimnuszt zengenek magukról ha elérik ezt a fajta korlátlanságot. Hosszú napokat ücsörögnek egy fa alatt és bámulnak ki a fejükből , míg egy pillanatra beugrik ez az állapot. Ezt így bárki megtanulhatja. De ezt az állapotot elérni cselekvés közben már jóval "nehezebb"...ez igen! Akár sorban is állhatnának nálad a keleti bölcsek, hogy megtudják, hogyan is csináltad.
A választ nem lehet szavakba önteni, mi mégis próbálkozunk vele, mi így tanulunk egymástól, ennek viszont van értelme.
Lehet, hogy e szavak dicséretnek tűnnek, de lehet, hogy csak egy meglátás, semmi több. Ha egyszer az ember rálép az útra és megkóstolja a Teljességet, akkor többé már nem tud mást akarni.
És ha bárkinek is úgy tűnik, hogy kicsavarom Katalin szavait, ez azért van, mert az én szemszögemből így látszanak a dolgok, (ahogy), most így tudom értelmezni ezt a helyzetet.
Molnár Katalin üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
:)
Szerzetes. Igen bírlak, de tényleg! :)
Akkor sem az elismerés miatt...
A belső hang, amiről beszélek, az a benned megfogalmazódott első gondolat.
Ez sokszor olyan, minha "belülről" jönne. Valahogy egy kicsit más, mint amikor az ego gondolkodik. Ezt a pici különbséget érzékelve mondom én, hogy belső hang.
Amúgy az élet egy csoda. A legnagyobb szórakozásom például, hogy megfogalmazok egy kérdést, és figyelek. És figyelek, ... és figyelek.
És előbb-utóbb rámtalál a válasz.
Van, hogy csak egy utcai plakát soraiból olvasom ki, van hogy egy véletlen találkozás kapcsán kialakult beszélgetés során válaszolódik meg, vagy egy tv műsorban, vagy csak úgy szemlélődés közben.
Én ezt igazán nagyon élvezem, ezért minden első gondolatnak megpróbálok eleget tenni, ha arra érzek késztetést könyvesboltba megyek, vagy elkések valahonnan, stb.
Szóval élvezem az életet, mert az élet egy nagy játék, melyet ajándékba kaptunk, és minden pillanata aranyat ér!
Legyen szép a napotok!
Szilágyi Mihály üzente 11 éve
Tiszteletre méltó, ahogy az egót próbálod megérteni.
Kevesen vállalkoznak rá. Jó a megközelítésed.
Életed semmilyen problémáját nem tudod megoldani, ha nem érted az egót.
Az embernek két db. központja van.
Az egyik születésekor már adva van, a létezéssel.
A másikat a társadalom alakítja ki. / Lásd -,jelenleg nem oktatási tv.-ünk van , hanem nevelési. Ezt is kevesen ismerik.
A hangsúly eltolódott, az engedelmesség felé./ Az ego társadalmi jelenség.
A benned lévő társadalom kivetítése, csak egy álomszerű folyamat.
Mindenféle szenvedés az egón keresztül érkezik.
Csak a gondolatok léteznek.
-stb. stb.............
Molnár Katalin üzente 11 éve
T. Lajos üzente 11 éve
Molnár Katalin üzente 11 éve
Az egó valami olyasmi lehet, melyet a testünk működését végző összehangolt csoportok vezetői azzal a szándékkal hoztak létre, hogy legyen valami, ami a külvilágból érkező információkat egy más megközelítésből is képes szemlélni, ami képes az információk feldolgozására, és elméleti szinten problémák megoldására. A testünk azért a végső döntés jogát nem adja át, ha nem ért egyet az egó elképzeléseivel képes megakadályozni azt. (Erős késztetéssel, fáradtsággal). A tervek készítéséhez egy idővonalat biztosítottak számára, melyen szabadon mozoghat, az általa megélt múltban (persze ez nem az igazi múlt, mert az ego ezen is változtathat, és idővel egészen másképp emlékszik majd vissza), és az általa elképzelt jövőben. Az ego ebben az általa teremtett bezárt világban él, nincs tudomása, és összeköttetése azzal a csodálatos hatalmas szervezettel, amely működteti a testet. Testünk részecskéi viszont észlelik minden gondolatát, és legtöbbször meg is valósítják azokat az elképzeléseket, melyeket az ego hoz. Ha nem értenek egyet, az ego cselekvésképtelen lesz. (pl óriási fáradtság lesz rajta úrrá, vagy megbotlik a saját lábában, és elesik, vagy nem jönnek ki a megfelelő szavak a száján, stb)
Az egó saját időspiráljába bezárva magányosan él, ezért érezzük magányosnak magunkat akkor is, ha mások mellettünk állnak.
Ha már képesek vagyunk rá, hogy megérezzük, nem az ego vagyunk, hanem egy egész csapat, mely a külvilággal is kapcsolatban állva betölti az egész világegyetemet, többé nem érezzük majd a magányt.
... tovább is írnám, de úgy érzem a többit a képzelőerőtökre kell bíznom.
Molnár Katalin üzente 11 éve
T. Lajos üzente 11 éve
Egyszer réges régen nyitottam egy topicot. "Szerinted mi a megvilágosodás" címmel. Vitatkoztunk, elméskedtünk, egóskodtunk, de nem jutottunk semmire. Persze biztosan hasznos volt, mert az is az út része volt. Egyszer csak, az egyik idősebb bátyám valami ilyesmit írt: "Számomra az a megvilágosodás, mikor reggel felhúzom a redőnyt!" Akkor még nem értettem, és rettentően sértve éreztem magam. Úgy éreztem megaláztak. Nem írhat ilyet olyan valaki, akire eddig felnéztem....
Most már értem....
Nincs senki aki megvilágosodna. Az a megvilágosodás, amikor eltűnik az, aki meg akart világosodni. Nincs olyan, hogy én megvilágosodott vagyok. Bármennyire fáj ez az egónak! Aki megvilágosodik, az megszűnik, és csak a megvilágosodás marad. Persze mint említettem, kell a szórakatikitaka, ami egy szűkséges rossz, egyfajta "aszfalt" amin a kereső jár. Ha ez az aszfalt kifogy a lába alól, akkor kisétál a semmibe, és feloszlik.....
:-)
Molnár Katalin üzente 11 éve
Kedves szerzetes.
Én nem vágyom rá, hogy elismerjenek engem. Csak azt csinálom, és úgy, ahogy és amikor úgy érzem azt meg kell tennem. Hallgatok a belső hangomra, mert mindennek van oka. Ha valami iránt késztetést érzek, akkor megteszem, mert ez lehet, hogy fontos lesz majd valakinek, az is lehet, hogy éppen nekem.
Most ez lehet hogy így elég bonyolultnak tűnik.
Te is azt írod le, amit éppen érzel, amit úgy érzed ki kell mondanod.
Ebben hasonlítunk.
Én azért írtam le, ami megtörtént velem, mert egy belső hang azt súgta:-Tedd meg! - ennyi, semmi több nincs mögötte.
Lehet, hogy valakinek volt már hasonló érzése, és ettől úgy érzi majd, nincs egyedül. De az is lehet, hogy ez nem így van. Nem gondolkoztam rajta, amikor leírtam az élményemet.
Lehet, hogy éppen neked szól...
Raszta raszta üzente 11 éve
Véletlenül éppen találtam:-) 2 Osho idézetet, ami pont illik ide.
"Fedezd fel, hogy hová sodródik felhőd; fedezd fel, de soha ne szólj bele. Engedj magadnak szabad utat. Akár merre sodor a szél - az jó irány. Minden visszatér oda, ahonnan elindult. Ne harcolj, menj a széllel. Ne tégy gátat a folyód elé - ugorj bele. Ne utasíts el semmit, mert különben sosem jössz rá, hogy ki vagy. Fogadj el mindent - ez az igazi ima."Osho.
"A Zen azt akarja, hogy bőségben élj, hogy teljességben élj, hogy intenzíven élj - nem a minimumon, ahogy a kereszténység akarja, hanem a maximumon, túláradón. Életednek másokat is meg kell érintenie. A boldogságodat, bőségedet, mámorodat nem szabad magadba zárnod, mint valami mag. Ki kell nyílnod, mint egy virág, és szét kell árasztanod illatodat minden irányba, kivétel nélkül mindenki felé - nem csak a barátok, hanem az idegenek felé is. Ez az igazi együttérzés, ez az igazi szeretet: saját megvilágosodásodat, saját túlvilági táncodat megosztani mindenkivel."
Osho
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Egy afromerikai kisfiú kérdése: szeretne Buddhista lenni, hogyan lehetséges.
Kérdésemre - miért szeretnél Buddhista lenni?
a válasza: szeretne megvilágosodni.
Molnár Katalin üzente 11 éve
Én pedig sokszor úgy érzem megszűnik a térbeli távolság. Elég csak egy kis idő rá, pl pár nappal ezelőtt elment előttem a busz, és ahogy várakoztam, és szemléltem az emberket, növényeket, tárgyakat, olyan volt, mintha mindent egy karnyújtással elérhetnék. A harminc méterre látható dolgok ugyanúgy éppen előttem voltak, mint a 2-3 méterre lévők. Aztán, mintha a részemmé váltak volna, éreztem, hogy bennem vannak, és én pedig bennük, emberekkel, illatokkal érzésekkel együtt.
Ez egy olyan kellemes érzés, ilyenkor mindenféle félelem megszűnik, és lehet bármilyen idő (meleg, hideg, eső) te akkor is úgy érzed, hogy a legnagyobb szeretettel átölel, és védelmez egy láthatatlan, mindent átható erő.
Raszta raszta üzente 11 éve
Raszta raszta üzente 11 éve
Raszta raszta üzente 11 éve
Andrassy Mariann üzente 11 éve
"A szabad akarat lényege az , hogy az ember szabad akaratot kapott Istentől"
No de Uram!
Ez nem fair dolog, hogy elveszed a lábam, Vicuska a szabad akaratából kifolyólag harapott az almába.
"vagyis az emberszellemi csakráinak a megnyílásakor el kell számolni az addigi fizikai életében elkövetett dolgokkal"
- a csakrák a spirituális út emberi testre levetített és abban megélt fokozatai. Érthetőbben Pl: csakrái csak a tantrajóga útján haladó jóginak vannak, és neki is csak azért, mert ezen az úton halad.
- a “harmadik szem” is, amely nem a két szemmel nem látható formák és színeinek a látására szolgál, hanem ami túl van minden tárgyiságon is, vagyis amiben semmi látnivaló nincsen.
Molnár Katalin üzente 11 éve
Szabad akarat.
Miért egyértelmű mindenki számára, hogy létezik?
"-Kérsz inni?
-Igen." -mi az ami kiváltja ezt? A testünk belsejében mikroszinten jelzik, hogy folyadékszükségletünk a kelleténél alacsonyabb szintre csökkent. Az akarat tehát itt testünk milliónyi részecskéjének érdekében megfogalmazott szükségletéből ered. Nem az agyban dől el, s nem biztos hogy testünk minden területe egyforma mértékben igényli azt.
Akkor hát mi is a szabad akarat? Az egység akarata?
Mégis azt mondjuk: Én.
Vagy gondoljunk arra, amikor az iránt érzünk késztetést, hogy valakinek segítsünk. Valóban a mi akaratunk?
Vagy valahol megérezzük, hogy a másik ember nélkülünk nem, vagy kevésbé boldogul, és az ő gondolatainak érzéseinek rezgését testünk részecskéi átveszik, és megfogalmazzák óhajukat az irányító elme felé.
Akkor szabad akarat a szabad akarat?
Ha minden mindennel összefügg, véleményem szerint értelmét veszti a szabad akaraton való elmélkedés, mert az akarat a mikroszintről a makroszint felé mutat, és mi (mint megszemélyesített ÉN) valahol a középúton helyezkedünk el.
Farkas Endre üzente 11 éve
Sziasztok .
A szabad akarat lényege az , hogy az ember szabad akaratot kapott Istentől , a teremtőtől , vagy kinek , hogy tetszik attól a tudatos energiától amely energiája a fizikai anyagot is alkotja .
Ez a tudat nem szól bele abba , hogy az ember mit akar , nem kérdőjelezi meg az ember tudatának döntéseit , hanem mérlegelés nélkül adja hozzá az energiát .
Az ember életében ennek főleg a csakrái nyítottságának okából több szintje van . Az első amikor az ember még csak fizikai cselekvésre képes , viszont már akkor is van egy bizonyos foku védelme a fizikailag rá ható eseményektől , vagyis csak az történhet meg vele amit a tudatával elfogad . Pl. aki biztosan tudja , hogy ő nem betegszik meg , nem lehet megölni stb azzal ezek nemis történnek meg . Az hogy az emberekkel mégis történnek ilyen dolgok az a társadalom ill. az azt irányító rétegnek köszönhető akik éppen ezen okból kifolyólag tömik az emberek tudatát ilyen dolgokkal valamint mutatják a már nekik köszönhetően megvalósult példákat . Ezek már mind olyan , annyira elfogadott dolgok amire már a szűlők is rá nevelik gyermekeiket , pedig ezek egyáltalán nem törvényszerüségek , csupán azáltal váltak ilyen bevett gyakorlattá , hogy az emberek elfogadják a tudatukkal . Ilyenkor persze vannak olyanok akik szándékosan támadják az emberek tudatát ennek elfogadására (vannak akik csak ebből élnek , ez a munkájuk ) , különböző ráhatásokkal , itt fontos az emberben egy akarat erő , hogy ellen tudjion állni ezeknek .
A fizikai szintről való tovább lépésnél , vagyis az emberszellemi csakráinak a megnyílásakor el kell számolni az addigi fizikai életében elkövetett dolgokkal . Ez mindenkinek az életében be következik , az időpont ahogy én látom lehet változó , talán függően az illető életében leélt intenzivitásától . Sajos ezt sokan még csak észre sem veszik vagy, ha igen akkor gyorsan , lehetnek csak percek vagy pár óra túl lépnek rajt .Nem tudván mi történt velük , esetleg el mennek egy pszihiáterhez , vagy valami hasonlóhoz akik adnak nekik olyan mérget amik szándékosan arra van kifejlesztve , hogy az agyunk ezen érzékelési részét tönkre tegyék . Aztán élik életüket tovább mintha misem történt volna .
Aki mégis tovább lép az valami olyan formában tapasztalja ezt meg mint amit az emberek fizikai halálukkor megtapasztalnak . Le pereg az addigi élete , nem ítéli meg senki , neki saját magának kell eldönteni , hogy meri -e vállalni az addigi életének következményeit olyan formában , hogy azok vele is megtörténhetnek . Aki vállalja az addigi le élt életének a következményeit az léphet tovább a követlkező szintre . Ahol már nem csak a fizikai tettei számítanak hanem ha nem is teljes mértéküen , de azonnali visszahatással vannak rá a gondolatai is . Pl. ha valakinek rosszat vagy ami a legrosszabb esetleg a halálát akarja , csak gondolatban is az egy betegésg , fájdalom , vagy baleset stb. formájában azonnal visszahat rá . Ez az állapot ahogy én látom egy tanuló időnek is nevezhető az ember számára , mert ha valaki látja az összefüggéseket előbb - utóbb rá jön , hogy mi milyen hatással van rá . Viszont ebből az állapotból ahogy én látom nagyon kevés ember tudott tovább lépni a földi életünkben . Akinek mégis sikerült azokat az embereket nevezték szakrális erővel rendelkező embereknek .
Akik a tudatuk által már közvetlen irányítással rendelkeztek a fizikai anyag fölött. Vagyis a szakrális erő nem más mint a teremtő ereje amely az Ember tudatának irányításával ami idő és anyag fölött hatalommal rendelkezik . Ennél nagyobb hatalom nincs a földön , és még csak létre sem hozható semmilyen anyagból készült technikai eszközzel .
Persze itt az Emberre törénő visszahatás már azonnali , mivel a gondolata , akarata teremtő erővel bir , így elég csak rá gondolnia arra , hogy szeretné valaki fizikai halálát , vagy valami egyébb rosszat a másiknak az azonnali visszahatásként fog nála jelentkezni . Tehát ezt az erőt más elleni rosszra , pusztításra senki nem tudja haszálni .
Winkler József üzente 11 éve
Nos, ha minden ok és okozat törvénye, akkor a "szabad" akarat is ebbe a
témakörbe kerül, hiszen ha már akarok valamit akkor a gondolat szintjén az
már eldöntődött- .. akarat. "Képzetem a világ.." írja Schopenhauer ,de
a valóságnak több dimenziója is akad. ( ha vízbe nyúlok ,hullámot vet, de
hamar elenyész..) "s bizony nincs hatalmasabb mint a gondolat.."
T. Lajos üzente 11 éve
Tesám! Miért anomália, a minden létrejöttének alapját képező szabad akarat?
Vagy a beteg elme szabad akaratára gondolsz, ami nem lètezik? Mert ebben a szabad akaratban való bizonyosság, az valóban anomália. Szerintem erre gondoltál.
T. Lajos üzente 11 éve
A szabad akarat maga a szabad akarat. A szabad akarat az, ami nem az elme játéka. Pl.
- Kérsz inni?
- Igen
Ez a szabad akarat. Már azelőtt szabad akarat az "igen", mielőtt a kérdés elérte volna az elmédet. Az elme számára nincs szabad akarat. Az elme állapotából viszont előre jelezhető, hogy a rajta kívül álló szabad akarat igen, vagy nemakarást akar. Vagy másképp megfogalmazva,, hogy milyen körülményeket teremt az elme számára. Van ok, és van okozoat. Ha nem lenne, ez a fórum sem működne. Az hogy illúzió, az tuti. De az illúzió nélkül létképtelenné válna az is, ami nem illúzió.
-------------------
Egyet értünk Mihály! De viszont egy dologban nem vagyok biztos, mégpedig hogy érted is ezt a kijelentést. Persze ez nem jelent semmit. Hiszen csak illúzió. :-)
Attila! A föld is része az univerzum kibontakozásának!
Andrassy Mariann üzente 11 éve
"Nézetem szerint a szabad akarat létezik és működik is, a maga korlátai között..."
- Igaz! Csak nem mint törvény, hanem mint illúzió létezik.
A szabad akarat a hétköznapi élet egyetlen területén sem működik abban a formában, ahogy a filozófiai vagy vallási elméletekben kifejtették.
Sorsunkat ezernyi olyan tényező határozza meg, amelyre nincs semmiféle ráhatásunk, ugyanis az ok-okozati meghatározottságok adottak.
Andrassy Mariann üzente 11 éve
"Van itt vagy bárhol egyetlen ember is, aki ne tudná mi az a szabad akarat?"
- igen - én!
- szemléltesd please!
v. a. üzente 11 éve
Nézetem szerint a szabad akarat létezik és működik is, a maga korlátai között. A földi élet csakis korlátok között tud megnyilvánulni. A szabad akarat számomra nagyon tág korlátokat fed. Az ember sok mindent meg tud valósítani szabad akaratából kifolyólag. De nem mindent. Azért nem mindent, mert a földön rajta kívül még pár milliárd ember próbál élni e lehetőséggel és ha ütköznek az "érdekek"akkor bizony nem egyszerű a dolog(ezt a mai világban elég gyakran lehet megtapasztalni). Azt gondolom a szabad akarat akkor működhet, ha a saját hitrendszeremen alapszik, összhangban van az univerzum törvényével és ezen belül pedig a sok teremtő ember szabad akaratával. Ha nem így van, akkor akadályba ütközik. Aztán rájön az ember, hogy valamit nem jól csinált.
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Kedves Endre
"Az életünkben én is úgy látom , hogy van néhány törvény (pl. szabad akarat tövénye " - írod!
Szabad akarat lényege:
Mindenkinek (kivétel nélkül) lehetősége nyílik arra, hogy a szabad akarat szellemében alakítsa a saját sorsát, életútját(jövőjét).
Csak rajta múlik, mire viszi, hova jut el, és milyen helyet sikerül elfoglalnia az élet nagy piramisában (csúcson vagy a pincében)
Ha nem lesz sikeres, ahogy akarta (szabadon) akkor erről egyedül Ő tehet. Te vagy a sorsod kovácsa, azért éhezel, azért nyomorogsz, azért nem tudod fizetni a törlesztő-részletet, mert lúzer vagy. A szabad akarat kitárta előtted a jólét kapuját, de te képtelen voltál arra, hogy átlépj rajta.........
- egyenlő pálya, egyenlő esélyek.....vagy nem?
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Mikép a Mennyben, úgy a Földön is.(ok-okozat)
Jó az írás, kiegészíteném két gondolattal.
A csodák nem magában a természetben vannak, hanem onnan, hogy mi nem ismerjük a természetet.(Montaigne)
Ha valóra váltod az álmaid, sikeres ember vagy, ha az akaratodat, isten vagy.(A.M.)
Andrassy Mariann üzente 11 éve
Farkas Endre üzente 11 éve
Az írásodban számomra több ellentmondás is van , ezért írtam , hogy számomra zavaros , persze ez nem jelenti azt , hogy mindenkinek az .
Az első része az nekem is tetszik . Valójában a földi életünk is egy okozatnak tekinthető a teremtő részéről . Ez az ok pedig nem más mint a teremtő öntudatra ébredése a teremtményeiben . Valójában minden történésnek életünkben a fő oka ez . Van aki ezt el akarja érni , és van aki meg akarja ezt akadályozni mert csak addig tud irányítói szerepet be tölteni a fizikai világban amíg ez nem történik .
Amit én ellentmondásosnak látok itt kezdődik .
"" Amit akarunk, azt természetesen meg tudjuk tenni, vagy éppen nem tudjuk megtenni, de nem tudjuk „akarni, amit akarunk", ugyanis akarásunknak is van oka, amely a környezeti hatások, vélemények, tapasztalatok és körülmények következménye, melyek mindegyikének külön-külön megvan a maga oka. Ám életünk minden pillanatában lehetőségünk van arra, hogy ezt a láncot megszakítsuk, egy következményt megváltoztassunk vagy új okot teremtsünk. Ám e törvény alól nincs kivétel, és semmi nem történhet e törvény ellenében.
Most akkor meg tudjuk tenni amit akarunk , vagy nem ?
Először meg tudjuk , utána nem tudjuk mert annak is oka van és akkor már nem is azt tesszük . amit akarunk . Később meg mégis lehetőségünk van rá , hogy "ezt a láncot megszakítsuk ".
A továbbiakban az "e törvényre " hivatkozva , nem igazán tudom mit értsz alatta , az ok és okzat törvényét , vagy a "semmiből nem lesz semmi " törvényt ? Mert ez egyáltalán nem meghatározó arra , hogy mi lesz a valamiből .
Az életünkben én is úgy látom , hogy van néhány törvény , amit lehet többféle képpen is nevezni (pl. szabad akarat tövénye , az igazság és szeretet törvénye vagy csak egyszerüen az élet törvénye ), de valahogy a lényege mindig úgyanaz , talán a legfontosabb része , hogy ne árts senkinek . Persze lehet ezt ok és okozat törvényének is nevezni , csak nehéz eldönteni , hogy mit nevezünk oknak , vagy okozatnak . Pl. valaki fizikai tette az oka annak az okozatnak , ami őrá visszahat , vagy már a tette ami őrá vissza fog hatni az okozata egy előző eseménynek , amit őneki mindenképpen meg kellett tenni ?
Azt hogy nem tudjuk akarni amit akarunk , mert amit akarunk azt nem azért akarjuk mert mi akarjuk hanem azért mert ennek van egy más oka ami ezt előidézi azért már elég megcsavart dolog .
Valóban fontos az , hogy mit akarunk , fontos tudni , hogy mit akarjunk , mert a fizikai világunkban csak az történik meg amit akarunk .
Minden eseményhez ami megtörténik a világunkban szükség van legelőször is egy gondolatra , utána pedig valaki tudati energiájára . Ez a tudati energia pedig nem más mint az emberek akaratának a kisugárzása . Ezt valóban tudják manipulálni , befolyásolni , sőt ezen keresztül irányítják az emberek életét olyanok akik maguk valójában nem képesek az akarat erejük , tudati energiájuk kisugárzására , de ez még egyáltalán nem zárja ki azt , hogy valaki azt akarja amit ő akar . Sőt ahogy én tapasztalom mindenki a saját benső őszinte akaratát képes a legnagyobb erővel kisugározni .
Na most aztán ez is jó zavaros lett :)
Farkas Endre üzente 11 éve
v. a. üzente 11 éve
Endre,
lelőtted a poént, pont most akartam feltölteni Balogh Béla videóját.
Szerintem is nagyon jó dolgokról beszél. Tetszik ahogy mérnökként közelíti meg a dolgokat, a sok "ezo-okos" közt egy kis gyöngyszemként jelenik meg.
Írhattad volna, hogy miért zavaros az írásom, szívesen tanulok (hadd táguljon a fejem).
v. a. üzente 11 éve
Mihály, ez a mondatod szöget ütött a fejembe:
"A mester tapasztalatában csak a világegyetem kibontakozása van."
Azt hiszem a jó Mester tapasztalatában az egyszerű fizikális földi dolgok is jelen kell, hogy legyenek. Ha ez nincs meg akkor hogyan tud emberként létezni a Földön? Vagy ilyen alapon hogyan tud más embernek Mestere lenni?
A "világegyetem kibontakozása" nagyon tág spektrumot ölel fel, kár elé a csak jelző.
A jó Mester itt is ott is(a világegyetemben és a földön) otthon kell, hogy legyen, ha nem így van akkor tanácsos az ilyet kikerülni. Éspedig azért, mert a földi megtapasztalások nélkül a tudását sem tudja átadni neked. És ha nem tudja átadni a tudását, akkor hogyan is lehet ő Mester? Ha jól emlékszem Jézus is földi halandóként élte az életét és így tanította az embereket.
Farkas Endre üzente 11 éve
Dibáczi Enikő beszél még jól érthetően néhány törvényről , őseink törvényeiként , ajánlom meghallgatni , szerintem nagyon jó .
http://www.youtube.com/watch?v=-b9txfn2SUY
Farkas Endre üzente 11 éve
Sziasztok .
Attila , az írás számomra zavaros egy kicsit , arra enged következtetni , hogy ugyan írsz erről a témáról , de valójában még sem érted a lényegét .
Ajánlok egy videót , igaz másról is szó van bent , de szerintem mindenképpen érdemes végig hallgatni , ez alatt nem azt értem , hogy mindent el is kell fogadni amit mond . Én sem értek feltétlenül egyet mindenben az ő meglátásáaival , de azért jó gondolatokat ad az elgondolkodáshoz .
http://www.youtube.com/watch?v=I-2wRBAYHQw
Az életben szerintem , Villás Bélával ellentétben valóban vannak bizonyos törvények , az Igazság és szeretet törvénye , amit sajnos adnak át minden leszületett embernek egy törvénykönyv képében . Ez a lelkünkben van "meg írva" .
Viszont ez nem úgy müködik ahogy Béla elmondja , hogy aki egyik életében megölt valakit , az a következő életeiben annyiszor fog gyílkosság által meghalni . Ez egyáltalán nem így működik , hiszen a teremtés kezdetekor még senki nem volt gyílkos , viszont a végére meg majdnem mindenki az lenne , így nem , hogy nem lenne vége a gyílkolászásnak , inkább mindig növekedne az .
Pedig hamarosan vége lesz .
Azzal viszont egyet értek , hogy vannak akit nem tudnak megölni , de ebben nem feltétlenül csak az addigi életeink a meghatározóak , hanem sokkal inkább a jelenlegi tudatunk , és a jelenlegi életünkben leélt tetteink a meghatározóak .
Szivesen beszélgetek erről a témáról , ha vannak kérdések , és esetleg tudom rá a választ válaszolok is , de természetesen én is kiváncsi vagyok más meglátásaira , főleg megtapasztalásaira is .
Szilágyi Mihály üzente 11 éve
Szilágyi Mihály üzente 11 éve
A megvilágosodott mester / vonal/ szemszögéből tekintve -az ok okozat- nem létezik.
Ezt csak a köznapi elme magyarázza bele a dolgokba.
Egy mester számára ez csak torz illúzió.
A mester tapasztalatában csak a világegyetem kibontakozása van.