"A vágyak ha olyan esemény láncolatot indítanak el, ami a jövődet negatívan befolyásolhatja, akkor nem teszed, egészen addig, míg már nem befolyásolhatja azt sem negatívan sem pozitívan."

Mi van, ha mégis megteszem? Ha kell az az érzés, amit a borotvaélen táncoláskor érzel úgy, mint a hegymászóknak a csúcs elérése?

Őket nevezik őrültnek? Vagyis én is az vagyok.

Csak mert nem állok sorba, és máshogyan cselkszem mint mások, én sem vagyok igazán szabad. Csupán próbálok élni.

Előzmény

Válasz

A vágy minden esetben olyan lelki energiát jelent, ami nyugtalanít, feszültséggel tölt el, de a fejlődés és a változás hajtóerője is egyben.
Vágyak sokasága kopogtat.
Ha egy gyermek megkap egy babát, jön egy jóleső érzése, a birtoklási vágya és a hatalomvágya is, ha a szomszéd gyermeknek nincsen babája.
A vágy ezáltal még két vágyat vonzott be, de amint elmegy a játékbolt előtt, újabb vágya lesz, egy másik baba, ami gyűjtési vágy, stb........

"Ilyenkor első helyre kerül az ösztönös életben maradni szabálya."
- A biológiai evolúció, az egyed születése és a halála közötti minőségi változás.
Egyetlen szabálya létezik - életben maradni - minden más ehhez igazodik.

"Persze ebbe még bőven belejátszanak azok a bizonyos objektív tényezők is, ami viszont már semmivel nem befolyásolható."
- Ezt nem értem, kifejtenéd???

"Felejtsd el a psziho-szomatikai egység fogalmát. Az nem az Ember, az a Lélek megbetegedéseire használt orvosi fogalom."
- Önámítol, ne higgy nekik, csak piruláznak.
Szóma(test) + Psziché(lélek) = EMBER
A dilis barátom besegít:
- A sámánizmus birodalmában a drogok általi intoxikáció úgy tűnik, hogy nem képezte részét az eredeti gyakorlatnak.
Egyrészt, mert a sámáni mítoszok és a szájhagyomány egyfajta hanyatlást jelenít meg a mai sámánok(gyógyítók) körében, mert ők már
képtelenek transzba esni úgy, ahogy „a régi nagy sámánok” voltak képesek; másrészt a megfigyelések szerint, ahol a sámánizmus(gyógyítás) a hanyatlás állapotában van, és a transz csak szimulált, ott túl sokra becsülik az intoxikánsokat és a drogokat.........

"Lelki megbetegedést az idézhet elő ha valakit egy hozzá tartozó folyamatos lelki stresszhelyzetben tart.
- Legutóbb azt írtad, hogy az egyedüllét depresszál.

"A szerelem fogalma. Annak mikéntje ezer féle.
Ezt legelőször akkor tudod meg, amikor már kijöttél abból amiben voltál, és hideg fejjel tudsz vissza nézni arra a kapcsolatra amit megelőzően produkáltál."
- szörnyű emlékeid lehetnek!
A szerelem egy érzés, az érzés nem változik, csak az intezitása.
A tűz amit táplálunk, fellángol, ha nem, elcsendesül, elalszik - helytől függetlenül.
Amiről beszélsz, azok lelki defektusok, melyeket cipelsz egyik kapcsolatból a másikba.

"Sajnos nem mindenki él az Igével."
- IGE=cselekvés, történés, állapot

"Pontosan ebből származnak azok a kijelentések amit az ateisták hangoztatnak."
- A vallás megteremtette a gonosz embert, az ateisták pedig a rendőrséget.

"Az objektív tényezőkben van ott az Isten.
- volna valami, ami kicselezheti a szubjektív szűrőt?

"Isten már a hülyeségeik miatt ki kellett hogy jelentse."
(törvény)
- Erről nem tudok, számomra új dolog.
Hol mondja ezt Istenke, beidéznéd?

"Jézus halála csak látszólag volt értelmetlen."
- én a tanító Jézusra gondoltam, a szemlélet váltóra.
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj,
Én pedig azt mondom néktek, hogy .......................
Ez bizony DELETE, és nem UPDATE

"Előtte is létezett a Földön a " Frigyláda szerep."
- Mint minden ami van, volt!
A sumerok írtak istenekről, akik varázslatos hanggal tudtak a bolygó bármely pontján lévő társukkal beszélni. Micsoda csoda lehetett valaha, ami ma hétköznapi!

"Isten a Frigyláda szerepét csak annak adja aki józan"
- "Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, AZ IS cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál" (sőt, azok is akik nem hisznek bennem).
Kérdezd Attiláéktól, vajon cselekedhető - e az alábbi jézusi varázslat:
"és mondá a háborgó tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség."
Igaz, hogy Jézushoz fül kell, de nincs rosszabb süket annál, aki nem akar hallani.

Előzmény

Válasz

1,Tulajdon képpen igen, mert pontosan tudod hogy mi lenne a következménye.
Az elfojtás mindig önismeretet igényel. Aki nem ismeri hogy mivel jár az ha elengedi szabadon a vágyait az elfojtani sem tudja.
A vágyak ha olyan esemény láncolatot indítanak el, ami a jövődet negatívan befolyásolhatja, akkor nem teszed, egészen addig, míg már nem befolyásolhatja azt sem negatívan sem pozitívan. A szabadság lényege ez. Szabadon dönthetsz arról hogy a jövőd milyen irányba fordul. Persze ebbe még bőven belejátszanak azok a bizonyos objektív tényezők is, ami viszont már semmivel nem befolyásolható. Azok olyan élethelyzetek produkálhatnak amiben nem marad más lehetőséged , mint vagy bele menni, vagy kimászni valahogy. Nos legfőképpen ilyenkor lép érvénybe az a bizonyos elfojtás.
Amíg minden szépen megy a maga útján , nincs rá szükség. Csak akkor amikor már semmi sem megy szépen a maga útján.Ilyenkor már nem élhetsz
első helyen a vágyaidnak. Ilyenkor első helyre kerül az ösztönös életben maradni szabálya. Az pedig rengeteg lemondással jár. Fel kell építened azt az élethelyzetet általa, amiből újra első helyre kerülhetnek a vágyaid.

2. Felejtsd el a psziho-szomatikai egység fogalmát. Az nem az Ember, az a Lélek megbetegedéseire használt orvosi fogalom.
Egy orvosi fogalom ha rossz helyen alkalmazzák, akkor feltételez olyan megbetegedéseket is ami nincs.
Amikor valakinek törött a keze, és abból gyógyul akkor maximum nyűgös lehet a lelke, de beteg nem.
Lelki megbetegedést az idézhet elő ha valakit egy hozzá tartozó folyamatos lelki stresszhelyzetben tart, azaz nem engedi kibontakozni a saját énjét.
De okozhat megbetegedést gyász, csalódás, stb. Sok féle oka lehet.
Ezeket azonban erős agytompító mérgekkel nem szabad kezelni, mert az Emberi agy megsérülhet, jóvátehetetlenül, ha nem tudja önmagát regenerálni. Sokkal többet segítenek a pszichés betegeken m ha kiemelik abból a környezetből ami megbetegítette, és nem kell oda vissza térnie.
Akkor a" beteg" képes önregenerációra. Nagyon jó fájdalom és sressz oldó az a zene ami élővé varázsolja a lelkivilágát. Nos ez először lehet valamilyen meditációs zene, de nem szabad hogy monoton legyen, mert az többet árt mint használ. Sok sok csendes dallamból kell állnia. Olyannak kell lennie mint a szirének énekének. Csak nem a szirének dalolnak , hanem azok akik értik hogy miért kell ezeket a hangokat hallatni.:)

Az Emberek olyan fogalmakkal operálnak ami nem az Embert írja le hanem az megbetegedett emberre vonatkozó alapfogalmat, amiből először operálni képes azért, hogy meggyógyítsa.

Az Ember attól hogy eltört a keze nem vált pszicho- izévé. Csak törött a keze. A lelke pedig várja hogy meggyógyuljon. Az kössz jól van.

Ha neked mindig ugyan az akkor valami baj van. Nincs egyforma két Ember, csak a fogalom azonos. A szerelem fogalma. Annak mikéntje ezer féle.
Ezt legelőször akkor tudod meg, amikor már kijöttél abból amiben voltál, és hideg fejjel tudsz vissza nézni arra a kapcsolatra amit megelőzően produkáltál. Rá fogsz jönni arra hogy bizony voltak különbségek közte.

Sajnos nem mindenki él az Igével. Pontosan ebből származnak azok a kijelentések amit az ateisták hangoztatnak. Én vagyok az egyetlen aki a saját életem ura vagyok. Téved. Isten. A Lélek isten az Ő ura. Ő egyetlen Lélek a sok közül, aki megtapasztalja a Földön a saját létezésének lehetőségeit. ...de csak a lehetőségeit. Az objektív tényezőkben van ott az Isten.

A primitív Őseink megtapasztalták a törvényt, és sokkal tisztábban élték, mint akiknek Isten már a hülyeségeik miatt ki kellett hogy jelentse.

A megtapasztalás nagyon sok féle. Ha Isten kiakarja magát jelenteni akkor ki fogja. Ez végképp nem az Emberek akaratának függvénye.
Isten sokszor kijelentette már magát. Olyanoknak is akik nem voltak rá méltók, de azzal az egész életüket pozitív irányba változtatta meg.
Van aki eltékozolja a Földi életét, míg egyszer csak kijelentést kap és ettől megváltozik. Van aki bölcs, de nem mer megszólalni, míg nem jelenti Isten ki hogy amit mond az helyes. Nagyon sok oka lehet.

Nos vannak kényes pillanatok, de az lehet hogy annak aki szert jót tesz, és annak is akit szeretnek.:DDDDD
A lényeg az hogy Békés megoldás szülessen!!!!:DDDDD

Nos aki láng sírba indul, az egy sem éljenzi azt aki lángsírba küldi.
Bizony az életnek joga van az életre bár milyen kis szerencsétlennek tűnik.
Ha meg kiderül róla hogy az Isten teremtette olyannak amilyen, akkor meg az Eduárd ne akarjon senkit láng sírba küldeni.

Áber a szerelem az olyan hogy nem küld láng sírba. Csak az küld oda aki a hatalmat a testnek gyűjti és nem a léleknek.
Ha valaki valakit nagyon szeret akkor merje neki kimondani azt a szót és nem messziről hanem közelről:(

Aki a testnek gyűjt hatalmat az Isten létezését tagadja meg vele, hisz a lélek a testben tud csak kommunikálni a Földön azokkal akiket szeret.:)

Jézus halála csak látszólag volt értelmetlen.
Azoknak értelmetlen volt akik a halálából nem okultak semmit.
Azaz nem élik azóta sem a tanításait, így a haláluk utolsó pár órájában kénytelenek szembesülni az Isten igazságaival.
Jézus nem árnyéka volt a Földi világnak.
Ugyan olyan hús -vér boldogságra vágyó Ember volt mint mi mindannyian.
Abban különbözött tőlünk, hogy Ő akkor amikor a szerepét betöltötte a Földön, a "Frigyláda" volt. Előtte is létezett a Földön a " Frigyláda szerep."
DE: Jézus felismerte hogy kicsoda, és ezért mert beszélni arról aki Ő maga volt.
Tudatta az Emberiséggel hogy Isten létezik, és az Embereknek szelidülniük kellene ahhoz hogy Boldogan élhessenek a Földön.
Isten a Frigyláda szerepét csak annak adja aki józan, és fel tudja mérni annak felelősségét.
Aki pedig feszegeti az nagy bajt okoz vele a környezetében.
Ez nem utópia ez valóság.
Lehet akik felelőtlenül gondolkodnak nem értik miért megy tönkre a Föld atmoszférája. Ezért. Mert nem becsülik azokat akik a Békés önmagukból teremtik Újjá a létezést.

Válasz

"Az elfojtás lehet tudatos, és nem párosul sem félelemmel, sem fájdalommal. A félelem és a fájdalom nem feltétele az elfojtásnak."
- Minden (elfojtó)elhárító mechanizmusnak van egy önbecsapási eleme.
'kötelesség tudat kérdése, hogy elfojtom' - írod
- miért vagyok rá köteles, mert félek a következményétől?

"Nem a psziho-szomatikája beteg, csak törött a keze."
- azaz, nem az ember beteg, hanem csak a keze?

"Nekem ez a psziho-szomatikus izé amivel operálsz nem tetszik.
Belerögzítetted az agyadba, és nem tudsz szabadulni tőle."
-EMBER

"Amikor valaki iránt szerelmet érzel, nem ugyan az az érzés kerít hatalmába mint amit régen éreztél."
- de igen, mert ha nem, akkor az nem szerelem.
Szerelmes voltam, vagyok, leszek, az érzés ugyanaz, az én változik, vagy az, akibe momentán szerelmes lettem.

"Minden megtapasztalás nem Isten igazsága."
- Nem? _ én azt hittem istenke mindenható
mivel él az ember?--->"MINDEN igével, a mely Istennek szájából származik"


"Az Isteni Igazságok adottak. Ebből lettek minden ország törvényei is
megszerkesztve."
- primitív őseink nem ismerték a törvényt, vajon mire alapoztak?

"megspórolhatsz néhány fájdalmas megtapasztalást"
- vagy istenit!

"Ez pedig valóban az hogy ha szeretsz, nem háborúzol."
- A szeretet sajna kevés.
Trójai Helené miatt úgy harcol, amint akarom, s mint a barom, melyet igába hajt......................
és ez, hogy tetszik?

Ötszáz, bizony, dalolva ment
Lángsírba velszi bárd:
De egy se birta mondani,
Hogy: éljen Eduárd. —

"Amit adni tudsz, az nem az hogy Te magad megvilágosodottá válj, hanem az amit a megvilágosodásod által a környezetednek nyújtani vagy képes."
(szegény Jézus értelmetlen halála)
- azért van világosság, mert felkapcsoltam a villanyt a szobámban(test).
- és " a nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada."

Előzmény

Válasz

Az elfojtás lehet tudatos, és nem párosul sem félelemmel, sem fájdalommal. A félelem és a fájdalom nem feltétele az elfojtásnak. Sokkal inkább egy olyan élethelyzet okozza ami józanságot és figyelmet igényel. Ez pedig amikor a hétköznapokban éled nem mindig szándék kérdése. Ez kötelesség tudat kérdése. Hogy másban megnyilvánul. Alkotóenergiákban. Az Isten ajándéka.
......de ezt tudni kell, hogy át lehet transzformálni. Aki nem tudja, az a saját kielégítetlen vágyaiban megy tönkre. Csak azért mert" tudatlanka".
Nem szabad ábrándozni. " Az ábrándozás az élet megrontója." Vagy csinálni kell amit megvágytál, vagy ha nincs hozzá partner, át kell magadban transzformálni valami olyanná ami Téged teremt. Élővé. Ahelyett hogy rombolna. Ha szeretsz táncolni, akkor táncold ki. Ha énekelni szeretsz akkor énekelj. Ha munka mániás vagy akkor dolgozz, és ragozhatnám.

Amikor valaki náthás attól még vágyhat a kexre, vagy akár egy jó meleg fürdőre. Ha kitöri a kezét, talán még akkor is. De amikor éppen kitörte akkor nem. Mert akkor megbetegedett a teste. Nem a psziho-szomatikája beteg, csak törött a keze.
Vagy ha elhagyták, és tudja hogy nincs értelme káposztát melegíteni, akkor a Léleknek át kell vészelnie egy Lélekben szakítási állapotot az addig ölelő karoktól, és ettől legyengülhet. Normál esetben nem vágyik egy fájdalmas
lélek társaságra ilyenkor. Próbálja feldolgozni hogy egy időre egyedül marad, azaz betegségi tünete hogy elvonul. Már ha nevezhető betegségnek egyáltalán. Nekem ez a psziho-szomatikus izé amivel operálsz nem tetszik. Belerögzítetted az agyadba, és nem tudsz szabadulni tőle. Ez arra hajlamosít hogy ezen a szemüvegen keresztül próbáld látni a Test és a Lélek egységét. Ez azért is veszélyes mert egészséges Embereket ítélhetsz a szemüveged miatt betegnek.
Amikor valaki iránt szerelmet érzel, nem ugyan az az érzés kerít hatalmába mint amit régen éreztél. Nincs 2 egyforma Ember így az érzés amit Újfent érzel sem lehet ugyan az mint amit előzőleg éreztél. Nem vissza eső vagy, hanem Út kereső, és találó. Enélkül nem is érne semmit senki szerelme. Feltételezhetné hogy a régit keresi a másikban. A fenéket. Az Igazit keresi mindig, és nem a régit. Hogy ki az igazi? Aki ugyan azt érzi irántad amit Te Ő iránta.
Lehet nem ezt a választ vártad. Akkor kérdezz másképpen.
Az Ember nem kis majom, de ha a Társadalom kiveti magából akkor lehet hogy nem majommá hanem krokodillá változik.

Az Új érzés az hogy életben kell maradni akkor is ha mindenki köp rá hogy meghalsz-e. De ezt nem tanultam. Ezt a gyerekem iránti szeretetem az "anyai ösztönöm" hívta életre, aminek nincs köze tanult dolgokhoz. Ez létezik amióta világ, a Világ. Amióta Élet létezik a Földön.

Nem. Minden megtapasztalás nem Isten igazsága. Amikor téged azért akarnak megölni, mert feltételezik hogy pénz van nálad, ahhoz nincs köze az Isten igazságának. Sokkal inkább az Emberi butaságnak, és a nincstelenségnek egyszerre.

Az Isteni Igazságok adottak. Ebből lettek minden ország törvényei is megszerkesztve. Kivéve, ha valamelyik országban egy kis vallási közösség aminek a tagjai " ferde hajlamúak" voltak és ehhez még közösségbe is szerveződtek hogy érvényesítsék, és elég gazdagok voltak hozzá, hogy törvényként fogadtassák el. Létezik az arab világban ilyen törvénnyé minősített cikkely, amit lehet hogy az idő elmosott, de sajnos nem tudom hogy néha nem tör-e felszínre.
A tapasztalást mindig megelőzi egy olyan élethelyzet amibe bele születsz.
Keresheted az Igazságot a Tanítók által, és meglelheted az Igazságot nélkülük is. Attól függ ki az aki t tanítódnak fogadsz el.
Nos ha valakit a szülei imádnak és elég bölcsek is ahhoz hogy hogyan adhatják a legkitűnőbb tanítók megtapasztalásait a Te elmédnek és szívednek ajándékba, talán megspórolhatsz néhány fájdalmas megtapasztalást. Tény. De mindet biztosan nem.

Az ha én ismerem Jézus tanításait az kevés ahhoz hogy ne legyen háború sehol. Ahhoz az kell hogy mindenki ismerje. Vagy legalább megtapasztalja Jézus tanításainak Igazságait.
Ez pedig valóban az hogy ha szeretsz, nem háborúzol.
..és ha szeretsz, akkor megosztod amid van, ha ezzel nem veszélyezteted
azok életét akikről köteles vagy gondoskodni. Amit adni tudsz, az nem az hogy Te magad megvilágosodottá válj, hanem az amit a megvilágosodásod által a környezetednek nyújtani vagy képes.

Válasz

"A testiség elfojtható tudatosan,"
- az ember, amint eléggé tudatossá válik megtanulja használni a szándékosságot, nincs elfojtás.
Az elfojtás lényege: az ember számára félelmet vagy fájdalmat keltő memóriatartalmak kiutasítása a tudatból.

"és a testiség magában is érvényét veszíti ha valaki lélekben , vagy akár testileg megbetegszik. "
- ajaj...a szavak.....
TESTISÉG = különböző, TESTRE HATÓ érzéki élvezetek(pl: pezsgőfürdő)
- vagy akár testileg megbetegszik?
A test sosem beteg vagy egészséges, a testben csak a tudat információi fejeződnek ki. A test semmit sem tesz magától, erről meggyőződhetünk, ha megnézünk egy holttestet.
Beteg, csak az ember lehet, vagyis a pszicho-szomatikus egység,
a betegség olyan emberi állapot, amely arra utal, hogy az érintett személy tudatában valami nincs rendben, illetve nem harmonizál.
A tünet egyfajta tanító, aki segítségünkre van tudatja velünk, hogy valamire szükségünk van.

"Az érzések konstatálásához nem kell vissza emlékezni semmire."
- kérek egy példát az állításod alátámasztására

" Újak jönnek" (érzések)
Mi volt az legutóbbi új érzésed, és miért nevezed újnak?

"hanem az Isteni igazságokat kell megtapasztalniuk az Embereknek a saját életükön."
- Ezt nem értem! Mit nevezel Isteni igazságnak?
Mivel minden tapasztalás isteni-természetünk azonosulása, minden tapasztalás Isteni-tapasztalás - azaz Isteni igazság.
PL:A sötétség a poláris világ művi terméke, mely szükséges ahhoz, hogy a fény a poláris tudat szintjén látható legyen.
Így a sötétség a fényt szolgálja, illetve a fény hordozója, mint arra Lucifer neve is rámutat.
Ha azonban a polaritás eltűnik, eltűnik a sötétség is, hiszen nincsen önálló egzisztenciája.
Tegyük fel, van egy fénnyel teli szoba(emberi test), s e szobán kívül sötétség uralkodik. Nyugodtan kinyithatjuk az ajtót, ablakokat, beengedhetjük a sötétséget – az nem fogja a szobát elsötétíteni, ellenkezőleg,
a fény a sötétséget fénnyé fogja változtatni.
Emlékszel? ezt tanítja Jézus:
Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi meg ne jelentetnék;
(fényre ne derülne)
"Az igaz világosság, amely megvilágosít minden embert, eljövendő vala a világba. A világban vala és a világ által lett és a világ nem ismerte őt."
"Ti vagytok a világ világossága” (Máté 5,14).
Az emberben az „Én-vagyok” tapasztalásában fénylik fel a világosság.
Én vagyok [az Én-vagyok] a világ világossága.

"A szubjektivitás az egyénből ered, de nem mindig elfogult. A racionalitás például ennek ad hangot. Ott is szubjektivitásról van szó, de ott nincs szeretem vagy nem szeretem. Amit helyesnek tartok vagy tartanak azt kell csinálni"
- Ezek szerint nem ismered a Jézus tanítását - segítek:

"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." ez a TRINITY.
- csak szívből és lelkesen ---> eszetlenül lehet szeretni
- csak szívből és elmésen ---> lelketlenül lehet szeretni
- csak elméből és lelkesen ---> szívtelenül lehet szeretni

Előzmény

Válasz

Szia Mihály!:)
Végre engem is puszilgat valaki!:):DDDDD

Előzmény

Válasz

Egyetértek a gondolatmenettel....azzal a kitétellel ,hogy nálam
a "puszi a lányok hasára, homlokára" illeszkedik.

Előzmény

Válasz

Az Emberek úgy beszélnek nagyon sokszor mások magánéletéről, mint ha tudnák, hogy mi az ami azt az állapotot amiben élnek kialakította.
Ezért minden pletyka ítélkezésnek minősül ami a másik magánéletének szuverenitását sérti.
Ha én azzal a szóhasználattal élek hogy "puszi a fiúkák hasára",már elindíthat bárkiben olyan gondolatokat hogy könnyű vérű lehetek, pedig valójában nálam zárkózottabb ember kevés létezik. Amikor valaki szlenggel él, az csak egy szófordulat. Egy hangulat eredménye, amiben jól érezte magát. Így aki ítélkezik az nincs tisztában még a világon semmivel. Lebeg a saját "okosságában".

Ez csak egy gondolat füzér volt.
Ez az ige azonban rengeteg gondolat füzér alapja.

Előzmény

Válasz

"Az elfojtott testiséggel lehet varázsolni."

A testiség elfojtható tudatosan, és a testiség magában is érvényét veszíti ha valaki lélekben , vagy akár testileg megbetegszik.
A pszicho-szomatikus egység mint fogalom a betegségeknél használt analitika.
Semmi köze az egészséges létezéshez. Csak azért mert kihagyja belőle a "szeretetben létezést" ami társas létet feltételez= valakihez , vagy valakikhez való szoros kötődést. Ennek hiányában lehet csak mint pszicho-analitikai probléma tárgyának tekinteni azt az állapotot ami fenn áll. Nem az Embert hanem az állapotot ami nála megbontotta a harmónikus létezést. Az Ember alapból Társas -nak lett " Teremtve", így minden ami a szeretet egységét megbontja Kóros állapot, még akkor is ha ideiglenes, és ezt fel kell tudni az egyénnek dolgozni. Bárkitől azt várni hogy egy lakatlan szigeten, egyedül érezze jól magát, (márpedig az ember társ nélkül saját lakatlan szigetén vergődik) Pszichiátriai megközelítést szülhet. Ez pedig lelketlenség sok-sok kallódóval szemben.

Az érzések konstatálásához nem kell vissza emlékezni semmire.
A gyerek szerelmes az anyja cicijébe, még ha ezt a pszichológusok csak étel forrásnak tekintik akkor is. Amikor a gyerekem pici volt így fogalmazta ezt meg. " Anya én a cicit jobban szeretem mint téged." És ez így normális.
Amikor a gyerekben tudatosodik hogy a kettőt nem lehet elválasztani egymástól akkor mondja ki. " Szeretlek anya".
Az érzés Tehát van és az mindig lesz. Újak jönnek, de vigyázni kell arra az Érzésre amit ajándékba kapunk valakitől. Sokan fecsérelik el a Barátaik, szeretteik szeretetét.

Az Igazság az ami Tisztán tud létezni.
A Szerelem ilyen.
A Boldog beteljesülés ilyen.
A Család biztonsága amiben megértés és melegség van ilyen.
Az Igazság nem kér enni, az van.
Nem az Istennek kell megtapasztalni önmagát,
hogy az Igazságok testet öltsenek,
hanem az Isteni igazságokat kell megtapasztalniuk az Embereknek a saját életükön.

A szubjektivitás az egyénből ered, de nem mindig elfogult. A racionalitás például ennek ad hangot. Ott is szubjektivitásról van szó,
de ott nincs szeretem vagy nem szeretem.
Amit helyesnek tartok vagy tartanak azt kell csinálni.
Amikor a hadvezérek döntöttek a hadviselés kényes pillanatairól, akkor hideg fejjel döntöttek és borzasztóan szubjektíven.
Ha elfogultság volt benne, talán annyi hogy Ők legyenek a nyertesek, és ne az ellenségnek vélt Embertársuk. Ezért a Béke mellett dönteni a Legkifizetődőbb Szubjektivitás.
Az objektív pedig csak látszólag objektív. De ez egy olyan téma, amibe nem kell belemennünk mert az már a párhuzamos világ hangja lenne.

"Ha olyan hangok érintenek amit nem tudok a saját érzékelésemmel befogadni, akkor nem születik rá gondolat"

Van hogy Emberek provokálnak a szavaikkal, de ha meghallanám, akkor indulatot szülne. Ezért nem hallom meg. Az Ember azért Ember hogy szelektálja hogy amit egy indulatos Ember provokációja keltene benne az nem több mint egy fuvallat. Hagyni kell tovaszállni. Ez nem azt jelenti hogy nem válaszolsz. De lehet hogy csak annyit hogy " halottam".Így a tartalom lényege az indulat keltő nincs sehol. Elmúlt. ...és ott maradtok a jó-vagy rossz tényekkel. De ez már megint egy más történet.

Előzmény

Válasz