"Azt állítják, hogy minden maya ami múlandó, és valóság az, ami maradandó."
Lao-ce tanítja, hogy ég és föld nem alkot maradandót, még úgysem az ember.

"Minden követ egy belső láthatatlan rendet, ami messze meghaladja földhözragadt elménk képzelőerejét."
Az Attila által feltett - Orvostudomány a feje tetején - olvastam ezt az idézetet.
Emlékszel: kérdésem az volt, hogy ki emeli fel a kezed, és hogyan......? de nem válaszoltál rá.
Ha az ember megtanulja, megismeri ezt a belső rendet.... "aki teste-lelke egységét megőrzi, azt a kétség nem bontja meg"
Az én vagyok nem azt jelenti, hogy megszünik a dualitás, hanem én vagyok az, aki teremti(irányítja) a (jó-rossz)dolgokat.(nincs holdra mutogatás)
Néha úgy beszéltek az elméről és a tudatról, mint egy rejtélyes idegenről, aki itt lakik a szomszédba.
Az agy egy önmagát folyamatosan módosító szerkezet, de mi is tudjuk működését befolyásolni, ha változik a lelkünk, az mindig az agy változásával is jár, de a gondolkodás maga is agyformáló hatású. A kisérletek (szerzetesekkel) eredménye igazolta, hogy az agykéreg megvastagszik a meditálással eltöltött évek arányában, vagyis a meditációs élmények is átalakítják az agyat. Az önirányítás, önfegyelmezés, vágyaink kordába tartása, stb, valójába arról szól, hogy agyunkat megfelelő állapotban hozzuk.
Mennyeknek országa rajtad fordul, tanítja Jézus.

Előzmény

Válasz

Kopp kopp!

" A valóságot TE teremted, és igazi! "

Nem ez volt a téma.

Pardon!

:-)

Előzmény

Válasz

"és bejár és kijár majd, és legelőt talál."
"sokan vannak a kút körül, de senki sincs a kútban"
- Miért jött vissza Buddha?

Jó marketinges E. Tolle! Beállít a zöld sarokba.
A valóságot TE teremted, és igazi!
Az autóm is valóságosan gyors, elhiheted!
Hogyan tanítja azt E. Toll, hogy KI emeli fel a kezed(és hogyan), KI lendíti ütésre, és KI simogatásra?
> :))

Előzmény

Válasz

Azt az egyet árulja már el nekem valaki, hogy a máyá nélkül, és a dualítás nélkül, hogy a büdös fenében jöhetne létre felismerés? Mi a túrót érne a szamádhi? A meditáció? Ha csak az lenne? Ha a világ csak zöld színekből állna, nem ismernénk a zöld színt! /E. Tolle/.

Nem véletlen, hogy az agyunk két féltekére oszlik! Ami nagyon fontos, hogy van benne EGY tobozmirigy, ami az egység képviselője.

Ki mondja biztosan azt, hogy a maya az maya? Ki mondja biztosan azt, hogy a világ a maya, és a az egységes tudat az egyetlen valóság? A mesterek? Igen a mesterek ezt állítják!Azt állítják, hogy minden maya ami múlandó, és valóság az, ami maradandó. Tudjátok miért állítják ezt? Azèrt, mert az elme számára ez a legjobb csalétek, hogy eljusson a végestől /a világ/ , a végtelenig. Másképp nem menne, ezért tanítanak így. Nem kezdhetik a tetővel az építkezést. A végső igazság része, az utolsó dualítás megértése, a véges /világ/, és a végtelen /tudat, isten stb/ , ès egyensújba hozása. A végső cél természete az egyensúly! Az észlelés korlátainak ledőlése úgy, hogy egyensújba, középpontba kerül. Középpen maradva nincs szükség korlátokra, mert nincs erő ami nekik feszülhetne és ezért ledőlnek.

Ha mindkét polarítás egyforma arányban van jelen az a Megvilágosodás. Tudják ezt a mesterek, de nem mondhatják, mert előbb kicsit ki kell tisztítsák a világ szemetét az elméből, és meg kell ismertessék a tökéletes csendet, a semmit, hogy utánna létre jöhessen az egyensúly. Egyik véglet sem jó! A balance a jó!

Ez a véleményem.

:-)

Válasz

Sri,
- áttörni észlelésünk korlátait! - rendre nyomorúságosan elbukunk!
irod: A kitartó, elrettenthetetlen munka, mindig meghozza gyümölcsét!
Ez a legcsodálatosabb máyá, és talán a legnagyobb is.
A munka a máyák máyája!
"A Nagy Szellem nem egységes: van jó és rossz oldala. Néha a rosszabbik felétől többet tanulhatunk, mint a jobbikból."

Előzmény

Válasz

"Ez a regenerálódás amiről irsz, szerintem folyamatosan történik minden ember agyával."
- Az agy olyan, mint egy izom, etetni és edzeni kell, egyébként elsorvad.

"Az agy nem hiszi tovább, hogy az a test amiben van, egy emberi test."
- Előtte sem hitte.( a bal félteke azt hiszi, hogy része a világnak, a jobb pedig azt, hogy ő a világ.)
Régebben életmentő műtétként alkalmazták a két féltekét összekötő kéregtest átvágását, hogy az epilepszia ne tudjon átterjedni egyik féltekéből a másikba.
A hasított agy vizsgálatából kiderült, hogy midkét féltekének önálló tudata van.

"Tapasztalatok és felismerés következtében az ember vissza találhat oda, ahol eltévedt"
Lumina, mi a garancia arra, hogy a tapasztalásod nem máyá?

Előzmény

Válasz

"Nekem úgy tűnik, hogy a fül csak egy testrész, semmi több, és az agy
az, ami azt hiszi, hogy a fül érzékel..."
Nekem meg úgy tűnik, te csak a fülkagylóról beszélsz, nem a teljes
hallószervről, amely anatómiailag magába foglalja a külső-közép és
belső fület a "tartozékaikkal" + a megfelelő idegpályákkal és az agyi
hallóközponttal. Azután még van belső hallás, pl a siket Beethoven bár fizikailag nem hallott, mégis csodálatos zenét volt képes komponálni.
Azonkivül van un tisztánhallás, amikor valaki belső hallás útján jut
információkhoz (valóságos) anélkül,hogy fizikai értelemben elhangzott
volna. (talán ez az, amit te "természetes intuiciónak"minősitettél.

Előzmény

Válasz

Ezek szerint kedves Sri, "kitartó, elrettenthetetlen munka gyümölcseként"
"áttörhetjük észlelésünk korlátait".
Sok sikert hozzá!

Előzmény

Válasz

Írod:
"Tapasztalatok és felismerés következtében az ember vissza találhat oda, ahol eltévedt, ahol eltéritették, ahol kiszakadt önmagából, és amikor ez megtörténik, olyan tisztává regenerálódás folyamat indul el, amely folyamatot szerintem soha nem ismerhet meg az az agy, amelyik a külvilág segitségét, a külvilág segitségeként látja."

Szimpatikus megközelítés!
Mostanság erősödik bennem ez a szemlélet, miszerint vissza lehet találni oda ahol az ember eltévedt. Mert, visszatalálni mindig könnyebb, mint a bizonytalan jövőbe keresgélni. A visszatalálás egy ismertebb, egyszer már bejárt útról szól. Itt nem kell egyszerre nagyot ugrani, lehet fokozatosan lépdelni. A múltban lehet biztos kapaszkodókat találni. és ez nagy segítség lehet az út folyamán. De vajon a múlt szövevényes hálójában könnyű eligazodni? Hasznos a kapaszkodó, ha csak bolyong az ember? Mennyire hosszan és mélyen kell visszamenni? 20, 100, 1000, 10vagy 100ezer év? Talán egészen a forrásig, odáig, ahol még minden tiszta, szennyeződésmentes!
És, ha megtaláljuk ezt a pontott, akkor onnan érdemes újrakezdeni.

Visszafelé menni annyi mint előre. Az lehet a különbség, hogy visszafelé találkozunk a téveszméinkkel, hazugságainkkal, a meg nem valósított lehetőségeinkkel, és ezek mint régi jó ismerősök köszönnek ránk. Ha már találkozunk velük, akkor akár meg is változtathatjuk őket. A hazugságból csinálhatunk igazságot, a meg nem valósított lehetőségből, megvalósítottat. És előbb-utóbb oda jutunk, ahol nincs mit megváltoztatni, ott vagyunk a forrásnál. Tudjuk, mi vagyunk a forrás! Megfürdünk benne és újból kezdjük felépíteni az egészet, lehetőleg minél több hibát kiküszöbölve...

Előzmény

Válasz

" rendre nyomorúságosan elbukunk "

Ez, és az ilyen kijelentések okozzák a bukásokat!

Így célravezetőbb:

A kitartó, elrettenthetetlen munka, mindig meghozza gyümölcsét!

:-)

Előzmény

Válasz