Batori Zoli üzente 12 éve

Ez a folyamat elriasztóan nehéznek,és küzdelmesnek tűnik,mint a maratoni futók felkészülése,azonban gyakorlatban az igen kellemes közérzetet szerez,és segít harmóniát teremteni emberi kapcsolatainkban.
Ne azért szeressünk,mert az helyes magatartás,hanem azért,mert szeretni jó,azonban jól kell szeretni,mint Krisztus,aki tiszteletben tartotta az ember akaratát.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!

A " Vallásos tudattalan fogalma " mint "vallás- filozófiai" fogalom, tanúság tétel arról hogy az én, tudatosan elismeri Isten létezését. " Az Istentől eredő tudattalan" létezése pedig mindenkié, függetlenül attól hogy fölismeri, és erről tanúságot tesz-e vagy sem.
Mégis, az aki nem akar szembesülni részvétlenségből , vagy önzésből a mindenkiben azonos Isteni szellemtudat létezésével, az elutasítja annak a lehetőségét, hogy azzá az Emberré váljon akit Isten megláttatni akar benne.
Nos ezt a felismerést ahhoz tudnám hasonlítani , mint mikor valakinek borzasztó lelki tarumája van, de ha szembesíti a Krisztusi kálváriával akkor döbben rá, hogy semmi nem hasonlítható hozzá,hisz ami Őt érte az kívülről érkezett, míg amit Krisztus tett az felvállalt trauma volt és ebben felismerhető Isten szeretettre való képessége foka!!!! Amit még képtelenek vagyunk gyakorolni, s ami felé vágyni kezdünk az nem maga az áldozat, hanem az áldozat vállalást előidéző szeretetre való képesség !!!!Ez a vágy teszi alkalmassá az Emberek Fiait arra hogy tanuljanak a Krisztusi üzenetekből!!! Amit meglátsz az már a Te tapasztalatod, mely egyre közelebb visz a szellemiséged atyjához, a Teremtő Isten megismeréséhez!
Az hogy ki milyen szeretettel , és hálával fordul az anyagon meglátott Isteni teremtés fantasztikus szépségei felé, már egy ösvény, de nem helyettesíti a szembesülést ...............Az Ember Ember, akinek fel kell nőni az Ember Erkölcsi rangjára. Ami azt jelenti hogy Váljunk Méltóvá a teremtésben az Emberi rangunkhoz.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Kedves Évike!

Nagyon fontos kérdést érintenek az alábbi szavaid:

"Aki nem tanul meg sírni, amikor valakit szenvedni lát, az nem látja Krisztus szenvedését, azaz nagyon nagy út áll még előtte, hogy erkölcse a csúcsra érjen.
Persze mindenkiben ott van az a szellemi Mag, ami Istentől való! Nem mindegy, hogy milyen növény fejlődik belőle!"

Én is búcsúzom mára: Isten Veled!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Részlet Viktor E. Frankl: A tudattalan Isten c. könyvének ismertetőjéből

...A felelősségvállalásnak, s így végső soron az élet értelme keresésének egyik fő útja és eszköze a lelkiismeret szava, amely szintén bizonyos kettősséget foglal magába. A lelkiismeret ugyanis egyrészt a felelősségteljes én szabadságának gyakorlása, másrészt egy kívülről jövő, az ént, az embert „transzcendentáló” paranccsal, szóval szembeni „szolgaság” kifejezője. Ezen a ponton Frankl ismét eltér Freudtól, aki a lelkiismeretben pusztán a szülők hatására kiépülő felettes ént, s így végső soron az emberi szinten maradó, és az ösztön-énre és a társadalom igényeire figyelő tényezőt lát. „Az ember felettes énje mögött nem egy felsőbbrendű ember énje áll, hanem sokkal inkább a lelkiismeret mögött áll Isten Te-megszólítása; mert a lelkiismeret sohasem lehetne hatalmi szó az immanenciában, ha nem lenne a transzcendens Te megszólítása”. (48. o.)
Így jut el Frankl a tudattalan Istenig. Nem mintha Isten önmagában lenne tudattalan, hanem tudattalanul ott szunnyad az ember szellemi valóságának, „tulajdonképpeniségének” legmélyén. „Az ember 'transzcendens tudattalanjának' fogalmából adódik, … hogy tudattalanul mindig is Istenre irányult, … mindig is létezett egy jóllehet tudattalan, de szándékos kapcsolat, amely Istenhez fűzött minket.” Hozzá fűződő kapcsolatunk olykor nem tudatos, hanem lehet elfojtott, s így előttünk rejtve marad. (51. o.) Ugyanakkor Frankl kiemeli, hogy számára a tudattalan Isten nem egy panteista istenfogalmat leplez, és nem egyenlő Jung felfogásával sem, aki az Istenhez vonzó vallásosságot az ösztön szintjére, a kollektív tudattalanba helyezte. „Jung szerint a bennem lévő 'ösztön-én' vallásos – de akkor nem 'én' vagyok hívő; az 'ösztön-én' hajt engemet Istenhez – akkor nem én döntök Isten mellett” (53.o.). Frankl szerint az igazi vallásosság nem ösztön-, hanem döntésjellegű, a szellemi tudattalan és különösen a vallásos tudattalan tehát a 'transzcendens módon tudattalan' nem determináló, hanem létező tudattalan. (54. o.)

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!

Látom a Te tisztán látásod nagyon rendben van. Örülök!
Mennem kell!
Szeretettel Üdvözöllek!
Évi!

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!

Nos azokon a Földrajzilag elhatárolt területeken, ahol az emberi létezésnek a ( primitivitivitása ) abból adódott hogy az anyagban való létezésében a létezéséhez szükséges életfeltételek borzasztó mértékben leszűkültek, ott valóban egyetlen út maradt az életeben maradáshoz. Ha a szellemiséget megnyomorító életkörülményeket kihelyezik a természetbe, és onnan próbálják újra össze rakni. Ennek a terméke a sok isten hit. Az Ember mindig az életkörülményeitől determinált. Aki sokat tapasztal az elkezd következtetéseket levonni. Akinek nincs miből tapasztalni, az pedig szellemileg megreked. Az aki nem él, az nem tudja értelmezni a szellemi tanításokat. Aki nem tapasztal az pedig nem hiszi el hogy amit a Bölcsek mondanak, a mögött szellemi megtapasztalás van.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Igen Évike, a fizikai alkotást, vagyis a szó igazi értelmében vett mestermunkát lenézzük, nem figyelünk rá (pedig én ismerek sok nagyon jó mesterembert, csak a nagyközönségnek nem mutogatják őket). A kiváló szellemi alkotásokra szinte ugyanez igaz: vannak, de csak a "beavatottak" számára elérhetőek, nem hoznak profitot (a pénzimádók számára persze). Most az élsportolók fizikai fejlődéséről ne beszéljünk, akárcsak a tökéletesen csőlátóvá tenyésztett, végletekig specializált mérnöki, programozói, tudományos kutatói (még az alaptudományok esetében csak-csak, de az alkalmazott tudományok világában a profit vezérel mindent) tevékenységekről se, mert az egyik fiam is ilyen szuperprogramozó, és látom, hogy milyen hiányérzetei vannak.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Ez is érdekes Végh Lászlótól:

"A mitikus vallásokat, a többistenhitet követő közösségek külső kapcsolatai gyengébbek, a társadalmaik ragaszkodnak hagyományaikhoz. Szentségnek tartva a természetet, általában megbecsülik azt. Akik nem, azok nagyjából úgy végzik, mint a Húsvét-sziget népe. Az ilyen társadalmak hosszú évszázadokig, évezredekig alig változó módon létezhetnek. A világ megismerhetetlenségének feltételezése, a tabuk létezése kizárta a természettudományok megjelenésének lehetőségét. Nagyon nagy mennyiségű tudást halmozhatnak fel, ez a tudás azonban csak tapasztalatok gyűjteménye, rendszerezésének elve nem a természeti törvények matematikai megfogalmazására épül. Akármilyen fejlett, gazdag volt is az ilyen társadalom, mérnöki alkotásai nem a természet törvényeinek ismeretén, hanem a tapasztalaton alapultak. Az ilyen társadalmakban élő egyén számára a meghatározó értékek az emberi kapcsolatokhoz, a természethez, a valláshoz, a kultúrához kötődnek. Az anyagiak kevéssé fontosak."

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!
Az Emberek le lettek szoktatva a fizikai és a szellemi alkotó tevékenységről egyaránt.
Ez magyarázza mind a "konformizmust", mid a "totalitarianizmust". Ezt értsd úgy hogy ahogy az Ember egyre kényelmesebb körülmények közül szemléli a körülöttük lévő világ deformizálódását,így egyre kevesebb esélye van rá, hogy ezt korrigálni tudjuk. Ahhoz hogy ez láthatóvá váljon, az Egész oktatási rendszert át kellene újra formálni,hogy már a gyermeki szem erre nyíljon ki. De nem elég átformálni, hanem meg kellene értetni az Emberekkel hogy miért van erre szükség. E nélkül már megint valami olyan rendszer kerülne bevezetésre amit az Emberek kényelmük elvesztésének lehetőségeként értékelve, alapjaiban dobnának ki az ablakon.Tudatlanságból.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Kedves Évike!

Köszönöm az észrevételedet! Az eredendő bűnnel magam is sokat foglalkozom, és az Ószövetség szimbolikáját próbálom magamnak kifejteni. Örülök, hogy Te is foglalkozol ezzel a kérdéssel. Persze, hogy az alma elfogyasztása a tudás fájáról óriási gondolat! V.E. Frankl éppen ezt fejti ki a kettős veszteséggel, ami az emberré válást kíséri: az állati alapösztönök (amelyek olyanok, mint a sínek a vonat számára) és a tradíciók (amelyek szintén sorvezetőként szolgáltak) kihalása. Én még idevenném harmadiknak a szellemvilággal való kapcsolat elvesztését is, de ez besorolható a tradíciók fogalmába is. Végh doktor gondolata járulékos tényezőként szintén figyelembe vehető, a Te gondolatod pedig az érem másik oldala, amikor nem követed a szülői mintát, hanem éppen az ellenkező utat igyekszel járni. Ez utóbbi azonban tényleg nagyon erős tudatosságot igényel, a többség inkább tudat alatt követi a szülői mintákat.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Nagyon sokan voltak akik Krisztus " szentjeiként" magukon hordták még mi híja volt a keresztnek.A Gonoszság itt is társadalmi, azaz kollektív erőből gyűlt halomba. A megvakított Ember, az erkölcsében megvakított ember követte el a másik Emberrel szemben ezt a bűnt, mint ahogy annak idején Krisztussal is a megvakított erkölcsű tömegek végeztek.
Nem mindegy hogy az Emberek fiai mivel azonosulnak. Az önhatalmú igazság szolgáltatás eszközével, mely katasztrófát idézhet elő, vagy a Békesség Istenétől való szeretet erkölcsével!
Nos a Legyetek bárányok nem azt fedi hogy tétlenek, és tehetetlenek, hanem hogy tiszta szívűek.Ne azonosuljatok a gonosz cselekedetekkel.
És mindig ugyan oda érkezünk. Amikor a szereteted munkál nem követsz el otromba hibákat, ha az Elvárásaid, akkor hatalmasat vétkezhetsz!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

V.E. Frankl "egzisztenciális vákuumnak" nevezi azt a lelkiállapotot, amikor úgy érezzük, hogy az életünknek nincs értelme (a belső üresség állapota). Két okkal magyarázza: (1) az emberré válás folyamatában elvesztettünk bizonyos állati alapösztönöket, amelyekbe az állatok viselkedése be van ágyazva, és amely az állatok biztonságérzetének alapja. Ez az otthonosság-érzet, a Paradicsomi állapot, örökre megszűnt az ember számára. Az ember állandóan választások előtt áll. (2) Újabban még egy veszteség érte az embert: a tradíciók (amelyek biztos kapaszkodókat jelentettek) rohamosan kihalnak. Nincs ösztön, amely vezetne, nincs tradíció, amibe kapaszkodhatna, amikor tanácstalan. Ehelyett vagy azt szeretné tenni, amit mások (konformizmus), vagy azt teszi, amit parancsolnak neki (totalitárianizmus).

(Saját megjegyzésem. A harmadik út az egyén saját útja: A TUDATOSSÁG)

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves Andás!

Nos Isten kertje nem állna ha nem lenne Egyensúly benne. Ez pedig a mérleg 2 serpenyője. Biztosan észlelted már az életeden, hogy ha valamit bakizol akkor azt ha sürgősen nem teszed helyre akkor válság helyzet alakul ki az életeden. Nos valaki elismeri, és valaki nem. Amikor csak bakizol nem történik nagy szerencsétlenség, hisz azt helyre hozni sem kerül nagy erőfeszítésbe. Ám az Emberek nem ismerik el azt amikor bakiznak, azt pedig végképp csukott szemmel követik el amit akarattal tesznek. Utána lavinát zúdítanak magukra, mert a mérleg 2 serpenyője kibillent, és ennek ára van. ha szándékos amit elkövetnek, akkor nagyon súlyos ára van, ha nem szándákos akkor könnyebb felállni. Az Univerzumunk is attól élő hogy egyensúly van benne! Amit az emberek fiainak meg kell tanulni, az, hogy ne rongálják sem az Univerzum, sem maguk, sem pedig Ember társaik egyensúlyi állapotát. ha jót cselekszel nincs mit helyrehozni, és így az Isteni mérleg nem fog kibillenni. Te nem attól vagy egyensúlyban hogy rossz és jóból vagy teremtve, hanem attól hogy 2 pólusú vagy,de ennek az ára Istennél van. Krisztusnak nem azért kellett meghalnia hogy az Emberek kedvükre játszadozzanak az élete árával amit fizetett azért hogy az Emberek Egyensúlyba kerülhessenek, hanem hogy emlékeztesse az Embereket arra az Erkölcsi magaslatra amivel együtt kellene élniük, ha magukat Istentől valónak merik származtatni!
Sokszor elmondtam már. Aki nem tanul meg sírni amikor valakit szenvedni lát, az nem látja Krisztus szenvedését, azaz nagyon nagy Út áll még előtte hogy az Erkölcse a csúcsra érjen!
Nos mindenkiben ott van az a szellemi Mag ami Istentől való! Nem mindegy hogy milyen növény fejlődik belőle!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

A Gonzaga Egyetemen (Spokane, Wa., USA)(római katolikus jezsuita egyetem) kötelező olvasmány Viktor E. Frankl könyve (Man's Search For Meaning = kb. Az ember keresi a dolgok értelmét). Egy részlet az író életrajzából:

"1942 őszén feleségével és szüleivel együtt a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták. Itt halt meg apja 1943-ban. Dr. Leo Baeck és Regina Jonas segédletével Frankl általános orvosként dolgozott a táborban, később pedig tanácsadóként az újonnan érkezettek, valamint az öngyilkossági tendenciákat mutatók körében. 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol meghalt édesanyja, majd később tovább szállították Türkheimbe. Időközben gyermekükkel várandós feleségét a Bergen-Belsenben lévő koncentrációs táborba vitték, ahol elpusztították.

Frankl 1945. április 27-én szabadult. Közvetlen rokonai közül csak nővére menekült meg, aki Ausztráliába emigrált. Sokkolták Frankl-t az átélt események, közvetlen hozzátartozóinak, áldott állapotban levő feleségének halála. Huzamos időn keresztül mély depresszióba süllyedt, ebből a helyzetből alig tudott felállni.

Végül maga és mások szenvedéseinek köszönhetően jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek egy lehetséges értelme, amitől a szenvedés is értelmet nyer. Ez a következtetés szolgált Frankl logoterápiájának alapjául."

(Saját megjegyzésem. Ha valaki nem érti Jézus kínhalálának az értelmét, ez a könyv segíthet!)

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!
A "Biblia" ismerete nagyon fontos, és valóban alapvető Erkölcsi Igazság fogalmazódnak meg benne, így aki nem veszi a fáradságot hogy legalább bele olvasson az nem ért semmit.És aki elolvassa az különbséget tud tenni az erkölcsi mondanivaló és a történetiség azaz történelmi beágyazások között.
De az is igaz hogy Isten nem az Igazakat hanem a Hamisakat akarta megvakítani akkor amikor az alapvető Erkölcsi Igazságokat úgy fogalmazta meg, hogy a Vádló azt hihette Isten szeretete nem süt át a sorok között.
Isten sok helyen tesz engedményeket, azért hogy a Vádlót a Saját útjaihoz szelídítse.
Isten szereti az Emberek Fiait, akiknek létjogosultsága Földön az Emberhez való Életminőségük és szellemi kiteljesedésük szabadságában rejlik. Hangsúlyozom Minden Ember! Az erkölcsi felemelkedés nem családfához köthető, mert az Ember halandó, és minden elmúlik, hanem az Erkölcsi léptékhez.Bőr szín és Nemzetre való megkülönböztetés nélkül. Ha ez nem így történik, akkor elszabadulhat Isten Földi kertjében a Megkötözött vádló, és szabadon tombolhat. Akkor valóban Világvégéről beszélhetünk.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Az áldozat, mint a bűnért való elégtétel (szintén Végh Lászlótól idézve)

Nemcsak a zsidó vallásnak, hanem általában a vallásoknak fontos fogalma az áldozat. A világ összefüggéseit felfogó ember számára nyilvánvaló volt, hogy a világ rendje ellen való vétkezés nem maradhat észrevétlen, következmények nélküli. Ha a bűnt nem teszik jóvá, valakinek - nem feltétlenül a bűnösnek - szenvedni, gyötrődni kell az elkövetett bűn miatt. A betegségeket, szerencsétlenségeket, természeti csapásokat is mind bűnök okozhatják.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Sajnos az eredendő bűn fogalma nem ez.

A családban meglátott potenciális zűrzavar nem a zűrzavart örökíti tovább hanem az ebből kivezető út utáni vágyat. Azaz, az utódok nem vakok. Ami a vakságukat generálja az a társadalmi örökségük amiből egy korlátok közé szorított intellektussal vajmi kevés esély van kitörni. Nézd meg ahogy szalagon gyártjuk az értelmiségi réteget, miközben egy katasztrófa után azt sem tudjuk mit kellene tenni hogy ezt orvosoljuk és talpra tudjunk állni.
Marketing politikára építeni lexikai tudás nélkül öngyilkosság. Az agrár ismeretek, a gépészeti ismeretek korcsosulnak, míg a bitekbe zárt virtuális valóság teret nyer.
A születő tudatosság az, amikor ezt átlátod, és nem a szüleid vakságában keresed orvosolni a saját hibás cselekedeteidet, hanem leteszed ennek terhét és fölveszed a saját terhedet, hogy változni merj!
A szülőktől örökölt bűn fogalom nem valós. Ez a bűn fogalom "vádlói"spirituális, és tévútra visz. Megmagyarázni a saját gyengeségünket a szüleink cselekedeteivel lelketlenség. Igen féld azt aki a szellemiségével össze akar zúzni, de ne próbáld azt mondani, hogy ugyan azt kell tennem amit rám hagyott. Ez az ami béklyót fűz a változni vágyó Emberek fiainak és lányainak a szívére. A félelem attól hogy én sem tudok jobb cselekedeteket tenni mint amit az Őseim próbáltak a maguk életéből jóhiszeműen rám hagyni. A tudatosság az értelem és a szív szeretetének egyszerre történő kinyílása egy azon cél felé.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Még egy fontos és ma főként aktuális gondolat a Bibliából:

...Az ember nem teljhatalmú ura, hanem gondviselője a Földnek. A Föld nincs feltétlen birtokában, azt arra kapta, hogy gazdája legyen. Ez azt jelenti, hogy felelősséggel tartozik annak állapotáért. Az ember csak akkor maradhat meg kitüntetett szerepében, ha erre méltóként viseli magát. Egyébként alávalóbbá válhat, mint az állatok.

(Saját megjegyzésem. Talán ma már nem is kell bölcsnek lenni ahhoz, hogy a Föld állapota alapján melyiket válasszuk: a materializmust vagy a Bibliát)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Ne ronts! (ugyanott)

...(a Biblia szerint)...Az embernek a világhoz és az embertársaihoz való viszonyát a szeretet parancsa határozza meg. A "Ne ronts" parancsa, melyet eredetileg a zsidóság fogalmazott meg, kimondja: "Ne vess meg egyetlen embert se, ne végy kevésbe egyetlen dolgot se, mert nincs olyan dolog, amelynek ne lenne helye és nincs olyan ember, akinek ne jönne el az órája." Eszerint Isten valamennyi teremtményének rendeltetést adott, joguk van létezni. Az ember nem pusztíthat, csak - a teremtés szellemének megfelelően - építhet és alkothat.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Eredendő bűn = születő tudatosság? (ugyanott)

...Az eredendő bűn átadása - mai tudományos kifejezéseket használva - nem a genetikai örökségen, hanem a születő tudatosság programozódásán keresztül történhet. A ma született csecsemő sorsát is meghatározza az a berögződött, az ember lehetőségeit erősen beszűkítő, torzító gondolkodási rendszer, amit a szülőktől örököl a gyermek, és amit a vallás eredendő bűnként tart számon...

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

A fejlődést nem a rossz tudásának ismerete munkálja,hogy abból tanulva szűrj le magadnak hiánypótló Ismereteket...... hanem az Erkölcs mint - Élet vizének szellemi értelembe vett folyamainak magadra vétele.
Tudatosan lemondani arról ami másokat szellemben és anyagban egyaránt sérthet.
Jah ha belülről még nem fakad, hát vedd a keresztséged az élő vízzel, míg meg nem érzed annak hiányát, s nem törekszel rá hogy belőled fakadjon.........
Azért ne veszítsd el közben önmagad. Az "Erkölcs" nem váltja be az érte való törekvést ha a vágyaiddal nem találkozik.
Az Ember ne akarjon átváltozni, mert a szerepe le van osztva, és ebből nem tud úgy sem kitörni... Ezért ami adatik azt szereteteddel vedd el. Ami másból jön elő, az nem a tiéd.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Létezésünk értelme (ugyanott)

A transzcendens értelem létezésébe vetett hit valamennyi vallás közös jellemzője. A vallások másik alapvető ismérve az embernek a transzcendens előtti meghajlása, a nálánál nagyobb, értelmesebb előtti hódolás. Ez a meghajlás egyben megalapozza az emberlét biztonságát is. A vallásos ember, mivel felfogása szerint egy értelmes világban él, ráébred arra, hogy ez azt is jelenti, hogy az ő személyes léte is értelmes. Nem a káosznak köszönheti életét és nem kell attól rettegnie, hogy az bármikor elnyelheti. Az önmagát így felfogó embert ezek után olyan kérdések, hogy miért is született erre a világra, miért éppen olyanok az adottságai és hasonlók nem nyomasztják, elfogadja magát olyannak, amilyen, a Teremtő nem ok nélkül alkotta őt ilyenné. A vallás egyúttal az életének rendjét is szabályozza. A vallásokat az emberiség legősibb és mindmáig leginkább bevált rendszerező és rendteremtő módszereinek tekinthetjük. A természet vak erőitől való félelem, amit a materialista valláskritika a vallás eredetének tulajdonít, csak a benső biztonságérzet nélkül élő emberek vallásos érzésében játszik fontosabb szerepet.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

A Jó és a Rossz (ugyanott)

A világegyetem fejlődési vonalát tekintve a jót az építéssel, a magasabb szervezettségű, összetettebb létrehozásával azonosíthatjuk. A rosszat a sátán, a mindent szétdobáló, összekeverő, a 'diabolosz' testesíti meg, amely egy régebbi, szervezetlenebb állapotba akar visszavetni bennünket. A rosszat, ami az összevisszaságot növeli, általában könnyű elkövetni, megy az úgymond magától is. A jót, ami viszont a rendezettséget fenntartja és akár növelheti is, nehezebb tenni, mert energiát, munkát kell befektetnünk hozzá. A rossz - a romboló - a teremtett és fejlődő világ szükséges része, mert ahhoz, hogy új, teljesebb jöhessen létre, a régi nem maradhat változatlanul, legalábbis részben pusztulnia kell. A rombolást a rossz végzi.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Út az önismerethez (idézetek Dr. Végh László atomfizikus írásaiból)
...........
A vallásos gondolkodás módszere alapvetően a bölcsesség. Ahogy az Írás többször is megfogalmazza, a bölcsesség kezdete az istenfélelem. A vallásos szemlélet óv a világi okosságtól, azaz az első hallásra helyes, ám rövidlátó, öntelt, sokszor nyugodtan bolondnak is mondható érvelésektől. Gyakran megeshet, hogy a kevésbé művelt, ám önmaga korlátait tisztán látó ember helyesen látja az ember helyzetét a világban, miközben a művelt és okos, önmagában bízó értelmiségi korlátoltsága miatt rosszul ítéli meg, hogy mi történik körülötte. Ha ezt a fejünkben tartjuk, rögtön jobban megérthetjük Jézus számos cselekedetét, választását és feddését.
.........
Ha a mindennapokat nézzük, akkor a csak okosan gondolkodó ember jelentős előnyben van a bölccsel szemben. Az okos ugyanis különösebb töprengés nélkül él a lehetőségeivel, felhasználja a rendelkezésre álló eszközöket és nem vesztegeti energiáját és idejét arra, hogy a távlati következményekkel foglalkozzon. A bölcs viszont gondol a jövőre, a tágabb összefüggésekre is, és ezért a köznapi gondolkodás számára határozatlannak, élhetetlennek mutatkozik. A bölcs gondolkodás hosszabb távon válik kifizetővé.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Az Isteni lét alaptörvénye az Én feloldása a MÁS énjében.
Az azonosulásra való képesség foka.
Ebben áll a létezésed minősége, mert csak ebben vagy képes felmérni hogy mi az amitől megszeretnéd magad és másokat is óvni.
Ma ,ez( még mindig) akkor amikor az Emberiség szellemi fejlettségének a foka hagy némi kívánni valót maga után bizonyos helyzetekben veszélyes lehet.
Mégis ez a saját és mások megismerésének a legbiztosabb útja.
Az anyagi világ megismerése kívülről történik.
Az anyagi világot mozgásban tartó szellemi megismerése pedig a szellemivel való azonosulással történik.
Ha jobbá akarsz válni akkor azonosulj a legjobbal.
De a rosszal ne próbálj azonosulni, mert megmérgez és elhamvaszt, porrá őröl , és kivéreztet.
Jah,( Igen) a Békesség Istenét keresve mindenben, és mindenekben oldhatod fel "más (ok) ban" = "ön (mag) ad"!
-Van hogy megfeledkezem róla,s úrrá lesz rajtam a két-ségbe esés..... de vissza térek, s új távlatokat nyit felém általatok, a szeretet szavakba szőtt rejtve épülő fejlődő tér- idő...........

Válasz

v. a. üzente 12 éve

András,
Évi a követendő példa sokunk számára, ő tudja hogyan kell kezelni a dolgokat. Én tisztelem őt! Ahogy neki, úgy másnak sem, nem lehet előírni, hogy milyen utat válasszon. Azon az úton jár, amit választ magának. Mindegyik egyformán jó.

Ahhoz, hogy az ember teljes életet tudjon élni, kihagyhatatlan a mély önismeret. Ezen a téren azt hiszem mindnyájunknak van még teendőnk. Ha nem így lenne, akkor nem itt volnánk, hanem valahol egy fa alatt Buddhaként a szeretet tengerében léteznénk. De most azért vagyunk itt, hogy tanuljunk egymástól.
A megtapasztalásom az, hogy a Valóság nem teljesen az amit az emberi elme gondol a dolgokról. Ami egy kép, ami könnyen lehet akár igaz is, de nem biztos, hogy valós is egyben. A lexikális tudás tévedhet, ezért nem ott kívül, kell keresni a Valóságot. A Valóság nagyon tág fogalom, még az is belefér, hogy amit eddig gondoltam a világról az nem is az, hanem teljesen más, akár az ellentettje is lehet. Az emberi elme sokmindent képes elhitetni velünk, óvatosan kezeljük. A bölcs ember tudja, hogy amit igaznak gondol az téves is lehet. Ha képesek leszünk önmagunkat mélyen megismerni, csak akkor leszünk képesek a körülöttünk lévő világ tényleges megismerésére. Önmagunk megismeréséhez ki kell kapcsolni az elménket és úgy szemlélni a dolgokat. Különben az elménk könnyen vezet tévútra és elhiteti velünk, hogy amit ő gondol az helyes. Az elme nélküli állapotban sok olyan dolgot ismerhetünk meg, amire eddig nem is mertünk gondolni. Hát a Valóságot valahol itt kell keresni. Ahol nincs félelem és az elme nem szab fölösleges korlátokat.

Sok embernek hasznos lehet az ilyen fajta megismerés (akár beismerjük akár nem), ezért szeretném, ha ilyen témákat is boncolgatnánk a közösségen belül.
De akár kérdéssel is élhetek: hogyan tud kibontakozni Isteni létünk?

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves András!

Az Ember Ember, és bár milyen szellemi erő mely az útján vezeti, akkor sem tud kilépni önmagából. Az ÉLET - ÚT amelyen járunk pedig a választásainktól determinált, amelyet nem az akaratod formál 100%- ig hanem pontosan a lélek által helyesnek ítélt cselekedetek sokasága. Ezektől a cselekedetektől válsz azzá aki vagy.Ettől lesz sokkal bonyolultabb az ami egyszerűnek látszik. Az Ember minél inkább azzal hadakozik hogy ne sodorja el a saját élete,az akarata, és döntései, annál jobban beteljesíti azt amitől meg akarja magát védeni.
Az egész életem erről szól. Jah! Sokunké......
Nos Nálad már csak én vagyok kíváncsibb, hogy mivé alakul körülöttünk a Világ. Szeretnék 2 lábbal állni a Földön, és tenni a dolgomat de a láthatatlan olyan súlyosan megsértette már a Földi életünk anyagi vetületeit, hogy az Ember már kínt érez hogy tegyen valamit amivel ennek útját állhatja. Nos az Ember innentől már nem az anyag, hanem a szellemisége. Attila szerintem erre utalt. Ki az aki tétlenül tud ülni, és nézni hogy hogyan tapossák sokadszorra is meg az Emberek Emberhez méltó életkörülményeit?
És az Emberek nem azért nem harcolnak magukért mert gyávák, hanem azért mert az Ember nem látja hogy ki ellen harcoljon. A Bankok és a multinacionális cégek mögött nem látni mást csak azt az "arctalan szellemiséget"AKI vagy van, vagy a hatalomra törekvők hozták létre Önmagukból.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Kedves Attila!

Szerintem Évi a spiritualitás, vagyis a lélek útján jár. Arra én is kíváncsi lennék, miféle metodológia mentén járhatna méginkább a spiritualitás útján? A szembesülés, elfogadás, szemléletváltás, cselekvés lépései honnét hová vinnék őt? Mivel kell szembesülnie? Talán azzal, hogy a transzcendentalitás, amiben most hisz nem olyan, mint amilyennek gondolja? A szereteten és a keresztényi jóság gyakorlásán kívül milyen cselekvés lenne helyes?

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves Attila Igazad van.
Megtaláltam a kulcsot.
Amióta csak élek Isten keze rajtam, s lám felnyitotta szememet.
Minden rendben van így hisz az Embert harcossá az teszi ha nem hisz a vak ablakoknak, hanem kiveri a falat, hogy besüssön rajta a fény.
No de ez aztán végképp nem egyszerű.S mit Isten láttat meg veled, nos ezen is érdemes elgondolkodnom......
Ha a láthatatlan világ tesz látóvá ? Minden esetre most emésztek.
Évi!

Válasz

v. a. üzente 12 éve

Fölmerül a kérdés: hogyan tudja a spiritualitás elfedni az igazságot, mikor pont az ellenkezőjére képes? A spiritualitás sehogyan, egyes emberek viszont igen képesek elfedni a valóságot. Ez nem spiritualitás, hanem ember függő. Kételyedben ott van a megoldás is: "hordozza". Ez így igaz, egyedül a félelmek, amik gátolnak a felismerésben. Mi van ha más a valóság, mint amit eddig gondoltam? Ha más akkor más, el kell fogadni. A nem akarok róla tudomást venni hozzáállás csak növeli az eltávolodást a valóság megismerésétől. Mi értelme van? Semmi! Ha nincs semmi értelme, minek hinni benne?

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves Attila!

Isten legyen velünk, hogy a "spiritualitás" ne elfedje az Igazságot, hanem hordozza!

Válasz

v. a. üzente 12 éve

Kedves Évi!

Ha igaz amit írsz és tényleg széles a kör, akkor nagy a választási lehetőség is. Minden ember, ezt az utat járva, tud kilépni az ördögi körből. Nem kell félni, ez a titka a sikernek.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Kedves Attila!

A Spiritualitás sokkal szélesebb fogalom kör mint amibe én be akarnék csatlakozni.
Abban egyet értek hogy ami tradicionális és a Magyar Ember sajátja, ahhoz
ragaszkodjon = a kultúrája, a gyökerei, az oktatás és a szeretetre való képessége............

Válasz

v. a. üzente 12 éve

Évi,
helyesen megadtad a választ a kérdésre: "és hogyan a tovább?" A múltunkban sok olyan dolog van, amit alkalmaznunk kell. A magyar ember szerencsés ezen a téren.
De mit is kell tenni?

1.szembesülés
Sokszor fájdalmas, de be kell vállalni, mivel "vakon" nem lehet rátalálni a helyes útra.
2.elfogadás
A szembesülés után jön az elfogadás. Fontos, hogy az ember ne vívjon "szélmalom harcot" a tényekkel szemben. Fogadja el azt ami van! Bármi is legyen az.
3.szemléletváltás
Ha az elfogadás megvan meg lehet próbálni más szemszögből nézni a dolgokat. A gyakorlat azt mutatja, ha eddig eljut az ember, akkor több alternatíva is kirajzolódik előtte.
4.cselekvés
Megszabadulva a régi beidegződésektől rálépni a megfelelő útra és haladni rajta.

Tudom könnyű ezeket a "marha" bölcs dolgokat leírni. Azt is tudom sokat lehet ezekről szövegelni így meg úgy, de amíg konkrét gyakorlatok nem körvonalazódnak, addig vajmi keveset ér az egész.

Ezért van a...
5.Spirituális út
Ez az az út, ami segíthet a változásban. Ezekről a technikákról kellene többet beszélnünk, hogy ne bolyongjunk ezermás irányba, mielőtt megtalálnánk a helyes utat.
Csak egy módon tudunk haladni: befelé önmagunk irányába. Amire valójában szükségünk van, azt ott találjuk. Amíg kívül keressük, addig csak tévelygünk. Próbáljuk a FIGYELEM technikát megérteni és gyakorolni. Ezt a legtöbb spirituális tanítás sikerrel használja. Járható út!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Éva, minden szavad aranyat ér! Az igazat írtad, köszönöm!

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Nos idáig stimmel, és hogyan kell kimászni abból a kakiból, amibe nyakig vagyunk nyomva, és van aki még azt sem veszi észre hogy ez neki rossz, csak azért mert neki egy hajszállal később érkezik el a hogyan tovább dilemmája ??
Nos tényleg van miért imádkozni, például azért hogy az emberek ne birkák legyenek, hanem Isten bárányai.
Drága Barátaim!
A tudatlanság nem mentség, csak haladék..............
Mindenki nézzen a gyermekére, és mondja ki hogy nincs mire várni...
A hanyatlás az ami globális. Ha magunkra maradnánk legalább a tradíciónk megmenthetne. :)
Mi ez a tradíció? Ami a génekbe van írva. Az újra kezdés együtt, a cselekvő szeretet gyakorlata ,az Én = Te = Mi mely hegyeket képes megmozgatni.
A civil szervezetek bankok nélküli hálózata.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Hol is tartunk ma? Vannak észlelők, de nem eszmélők, van tudatosság, de az többnyire csak céltudatosság az érvényesülés irányában, nem vagyunk tárgyak, de az egész világ azzá akar tenni, nincs szilárdságunk, mégis szilárd fogaskerekekké tesznek, határtalanok vagyunk, mégis beskatulyázzuk magunkat, eszünk nem tudja, hogy szellemi lények (lelkek) vagyunk egy emlősállat anyagi felépítményébe zárva, amely a lélek nélkül létre sem jött volna.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Úgy, hogy - kizárólag Isten segítségével - visszatérünk a tradícióhoz.

Válasz

Csizmadia Éva üzente 12 éve

Tényileg jó!

És hogyan a tovább?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 12 éve

Kedves Attila! Nagyon jó az írás!

Tervezetten haladunk a globális diktatúra felé, mert ez felel meg tudatossági szintünknek. Ugyanígy haladt az emberiség a XX. század két nagy, ideológiai alapú diktatúrája felé, amelyek máig az emberiség legundorítóbb, legpusztítóbb, legembertelenebb rendszerei voltak és egymás édestestvérei is voltak. Az emberiség akkori tudatállapotát tükrözték, és mögöttük ugyanaz a globális pénzhatalom állt.

Ha valaki ezt felismeri, ha nagyon sokan felismerjük, akkor talán még nem késő, akkor talán még van remény. A mostani pénzdiktatúra annyiban különbözik az említettektől, hogy eddig rejtőzködött és a demokrácia álruhájában telepedett-telepszik rá az egész világra. A kommunizmus ideológiája is igen szívós volt ám, mivel a XX. század megtermette a tömegtársadalmakat. A tömegtársadalom pedig demokratikus köntösben hihetetlen lehetőséget kínál a pénzoligarchiák számára.

Válasz